Bevezetés a művészettörténetbe – MÜV-101.01.

2006/7. 2. félév

Marosi Ernő

112. tanterem, hétfő, 10.15-11.45

 

A bevezető kollégium célja a művészettörténész munkájának, a művészettörténet-tudomány alapkérdéseinek és sajátos szempontjainak megismertetése: a szó szoros értelmében bevezetés, betekintés azokba a szükségképpen első kérdésekbe és szemléletmódokba, amelyek a művészetről való gondolkodás más formáit megkülönböztetik a művészettörténet-írástól.

A félév központi fogalma az emlék (művészeti emlék, „műemlék”) abban az értelmezésében, amely ennek a fogalomnak tudományos használatát a köznapitól (emlékkép, emléktárgy, ereklye stb.) megkülönbözteti.

Példaként a középpontban a jáki Szent György egykori bencés apátsági templom 13. századi épülete fog állni, amelynek művészettörténeti problémáira és szakirodalmára az előadások vissza-visszatérnek és sűrűn hivatkoznak.

 

Tematika

1.      A művészettörténet fogalma és a művészettörténész munkája

Művészet, vagy művészetek? A művészet általános fogalmának kialakulása. Történetek, vagy történelem? A történetiség mint egységes folyamat modern fogalmának kialakulása. J. J. Winckelmann mint a művészettörténet megalapítója. A művészettörténész munkája: a műalkotások felismerése: a lelet és a gyűjteményi tárgy; a régiségekkel való foglalkozás értelme: az ideális szépség mintaképei; a műkritika mint felfedezés és a kirekesztés a művészetből (Szinyei Majálisának esete).

2.      A kvalitásítélet és a művészet-fogalom viszonya.

A kvalitás különböző koncepciói: ügyesség, ritkaság, természetábrázolás, kifejezés, szellemiség. A kvalitásítélet forrásai és rendszerei; egymással versengő ízlések és stílusok. Kor determinálta kvalitások. A művészetfogalom történetisége: Belting: a kép korszaka és a művészet korszaka.

3.      A műalkotás egyidejű (szinkron) és időbeli/történeti (diakrón) szemlélete.

Riegl emlékkategóriái.

4.      Az átlagos és a nagy mű

Művészeti kultúra, tömegkultúra és a zseniális művészegyéniség. Popper Leó és Tolnai Károly zsenikultusza. A művészet mint köznyelv, vizuális kultúra és kommunikáció a művészetben. Az elit és a tömegkultúra között. Az egyetemes és a sajátos. A nemzeti sajátszerűség a művészetben.

5.      A mű története mint a mű része

A történeti állapotok és az eredeti megkülönböztetésének szükségessége. Ideális rekonstrukció és restaurálás. Restaurálni vagy konzerválni? A rekonstrukcióban megnyilvánuló értelmezési szándékok. A mű mint értelmezései történetének hordozója és emléke.

6.      A műalkotás azonosítása

Az állapot és a forma jellemzése. A műalkotás fizikai sajátosságainak (anyag, méret, technika) jelentősége és feltárása.

7.      Időmeghatározás („datálás”)

Történeti források és természettudományos módszerek. A stílustörténeti tapasztalat: a műértő tudománya.

8.      Az alkotó meghatározása („attribució”)

A „szerzőség” kérdése. Az alkotó és a munkaszervezet. A műalkotás mint a saját keletkezéstörténetének tanúja. „Nyombiztosítás”. A stíluskritikai módszer.

9.      Forráskritika

Az írott és a képi források rendszerezése. Az értelmezés és a befogadás forrásai. A recepciótörténet szempontjai. A művészettörténet-írás mint recepciótörténeti jelenség.

 

Vizsga, beszámolás

-          A félév során 2-3 írásbeli teszt, különösen az előadások során bemutatott képek felismerésének ellenörzésére,

-          Szóbeli kollokvium, különös tekintettel a kötelező olvasmányok ismeretének ellenőrzésére.

 

Irodalomjegyzék

 

Marosi Ernő: Művészettörténet – az emlékezés tudománya? Mindentudás Egyeteme I, Budapest 2003. 81-97 és: www.mindentudas.hu (Vigyázat! Igen rossz, gyakran tükörképesen megfordított képek. Viszont ajánlatos a táblázatok és szkémák átgondolása, az ajánlott irodalom tanulmányozása.)

 

Belting, Hans – Dilly, Heinrich – Kemp, Wolfgang – Sauerländer, Willibald – Warnke, Martin (hg.): Kunstgeschichte. Eine Einführung, Berlin 1985., és számos későbbi kiadás.

 

Gonda Zsuzsa: Kép a képben. Művész és közö9nség öt évszázad grafikusművészetében Burgkmairtól Picassóig, Szépművészeti Múzeum, Budapest 2005.

 

Emlék márványból vagy homokkőből. Írások a művészettörténeti gondolkodás történetéből, szerk., ford., előszó: Marosi E., Budapest 1976.

 

Riegl, Alois: A modern /mű/emlékkultusz lényege és kialakulása, in uő: Művészettörténeti tanulmányok, szerk. Beke L., Budapest 1998.

 

A visszatérő példa alapvető irodalma:

 

Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és Szent Jakab kápolna, Szombathely, é. n. (1943.)

 

A jáki apostolszobrok – Die Apostelfiguren von Ják, szerk. Szentesi Edit – Ujvári Péter, Budapest, 1999.