A művészettörténeti szak képzési célja: a művészetek (képző-, építő- és iparművészet, a modern médiák valamint az alkamazott művészetek) történetével foglalkozó olyan szakemberek képzése, akik jártasak az egyetemes képzőművészet, az általános művészetelmélet alapkérdéseiben, megfelelően ismerik az európai és az amerikai művészettörténet anyagát, és különösen jártasak a magyarországi művészettörténet kérdéseiben. Munkájukban képesek az esztétika és a történelemszemlélet hagyományosan kialakult, továbbá a legkorszerűbb alapelveit egyaránt alkalmazni. Mindezen ismeretek birtokában a megfelelő gyakorlati készségek elsajátítása után alkalmasak olyan munkakörök betöltésére, amelyek korunk új igényeinek megfelelnek. Munkájukat szakmai intézményekben (múzeumi és műemlékvédelmi intézmények, kutatóintézetek, galériák, oktatási és ismeretterjesztési fórumok) vagy önállóan, kutatóként vagy kritikusokként végzik.
A szakért felelős szakmai csoportok együttműködése, a munka koordinálása:
Ezt a célt a szakon folyó képzés meghatározott, a diszciplina hagyományainak megfelelő elméleti tárgyak oktatásával és szakmai gyakorlatokkal biztosítja.
A szak képzésében résztvevő oktató. A szak tanterve:
A szakon belül (az ókori stúdiumok megszünése után) kialakult a művészettörténet nagy korszakainak (középkor, újkor, legújabb kor) megfelelően három nagyobb egység, amelyek oktatói kisebb szakmai csoportot alkotnak. Ez elősegíti az illető mű oktatásának jobb áttekintését, illetve előkészíti a tanszék majdani intézetté alakulását, valamint az intézeten belüli tanszékek megalakítását. A csoportok egy-egy minősített oktató felügyelete alatt állnak. Formálisan nem különülnek el, munkájukat egymásra építve végzik. A munka koordinálását a rendszeresen tartott tanszéki értekezletek biztosítják.
A tantervben szereplő minden tanegység oktatását belső, illetve külső oktatókkal biztosítjuk.
A tantárgyak kronologikus rendben követik egymást az ókortól napjainkig, átfogva az európai művészet történetét. A tárgyakat a hallgatóknak kötelező felvenni, de egy-egy szigorlati egységen belül a sorrendet szabadon választhatják meg. Az elméleti és gyakorlati órák kiegészítik egymást. Tantervi kötelezettségből fakadóan a hallgatók idejüknek mintegy egyharmadát önálló munkára fordítják. A szorgalmi időszakon kívül a tanterv kéthetes nyári szakmai gyakorlatot ír elő. A hallgatók a kilencedik vagy a tizedik félévben 120 órás múzeumi gyakorlatot végeznek. Az aláírások, gyakorlati jegyek megszerzésének, kollokviumok, szigorlatok letételének módját egyetemi rendelkezések határozzák meg. Egyetemi előírásokból adódóan az átjárhatóság más intézményekbe/
ből nem biztosítható. Állami és egyetemközi szerződések keretében biztosítunk részképzést.Szakdolgozatok, záróvizsga rendszer:
A szakdolgozatok témáját a hallgatók a témavezetővel konzultálva választják. Ebben segítségükre vannak addigi tanulmányaik és szemináriumi dolgozataik. A tanszék a szakdolgozatok magas színvonalát igyekszik konzultációs lehetőségekkel, valamint külső szakértők bevonásával biztosítani.
A tanulmányokat lezáró záróvizsga bizottság előtt történik, amelyen a tanszék két minősített oktatója mellett külső, minősített szakember vesz részt. A szakdolgozat témavezetője is tagja lehet a bizottságnak. A záróvizsgán a szakdolgozat megvédése történik, valamint a hallgatók tudománytörténeti és módszertani felkészültségükről is számot adnak. A szakdolgozatok magas színvonalát azok későbbi publikálása is bizonyítja.
A tanszék oktatói, vizsgáztatói, szakdolgozat-témavezetői munkákhoz rendszeresen, megállapodás alapján igénybe veszi a MTA MKI minősített vezető kutatóit.
Nyelvismereti követelmények:
A tanszéken a szak jellegéből fakadóan csak több modern nyugat- és kelet-európai nyelv ismeretében, valamint latin források olvasásának képességével lehetséges a szakmai munka.
Hallgatóság:
A szakra évente mintegy tíz-tizenegyszeres a túljelentkezés. A felvételi írásbeli és szóbeli vizsgákból áll. Az írásbeli dolgozat teszt és esszé kérdésekből áll, melyeket a tanszék egyik megbízott oktatója állít össze. A szóbelin három fős bizottságok vizsgálják a jelölt felkészültségét a középkor, az újkor és a legújabb kor művészettörténetéből. A felvételi követelmények és a kötelező irodalom az egyetemi tájékoztatóban olvashatók.
A hallgatók nagy része egyszakos művészetörténész, így már a képzés során komoly munkát várhatunk el tőlük. A végzős hallgatók között nagy számban vannak olyanok, akik tudományos munkára alkalmasak, valamint olyanok is, akik önállóan bekapcsolódnak a hazai művészeti életbe.
A szakképzést támogató tudományos tevékenység:
A szakképzést nagyban támogatja, hogy a tanszék oktatói egyben kutatói munkát is végeznek, rendszeresen publikálnak. Ennek sajátos területe a kiállításrendezés és az ahhoz kapcsolódó katalógus szerkesztése, amelyet az oktatók sok esetben a hallgatókkal együttműködve végeznek.
Tudományos diákköri munka:
A tudományos diákköri munkára nagy igény van a hallgatók körében. Ezt a tudományos ösztöndíj-pályázatokra benyújtott dolgozatok száma és színvonala bizonyítja. Hallgatóink évek óta rendszeresen résztvesznek és előadnak a közép-európai tanszékekkel közösen rendezett hallgatói konferenciákon.
A szakképzést támogató infrastruktúra:
Tanszékünk könyvtára ugyan a könyvvásárlásra fordítható összegek szűkös volta miatt nem tud kellően fejlődni, de így is az egyik legfontosabb szakkönyvtár az országban. Örvendetesen nő kompjúter-állományunk, amely korszerű kutatói, adatfeldolgozói munkát tesz lehetővé. Diatárunk rendezett, fejlesztése folyamatos, a dia-anyag feldolgozásába a hallgatók is bekapcsolódnak. Természetesen rendelkezünk a vetített képes oktatáshoz szükséges eszközökkel, valamint egy videófelvevővel és lejátszóval is.
A helyiségellátás nem felel meg a létszámnak. Művészettörténeti előadásra alkalmas előadótermünk nincs.
A szak fejlesztési politikája:
A szakon folyó munka minőségét az egyes tanárok önképzése, állandó kutató- és oktatótevékenysége, és a szakmai együttműködés biztosítja. A Kari Tanács előtt van engedélyezés végett új tantervünk, amely több specializációra nyújt lehetőséget. Ugyancsak engedélyezésre vár a tanárképzés bevezetése, amely a végzett hallgatóság nagyobb arányú elhelyezkedését is elősegítené.
Külföldi egyetemekkel az utóbbi években közvetlen kapcsolatot létesítettünk, így a Sorbonne École Pratique des Hautes Études IV. szekciójával (együttműködési szerződés), a dijoni Université de Bourgogne régészeti és művészettörténeti szekciójával, valamint a jénai Friedrich Schiller Universitä t művészettörténet fakultásával. A megegyezéseken kívül közvetlen kapcsolat alakult ki a hamburgi egyetem művészettörténet tanszékével, valamint a berlini Freie Universitä t Művészettörténeti Intézetével. Az utóbbi kapcsolat keretében diákcsere is realizálódott az elmúlt évben.
A Magyar Nemzeti Galériával 1989 óta együttműködési szerződésünk van, amelynek értelmében hallgatóink egy része ott végzi gyakorlatát és a Galéria munkatársai oktatási programunkban is résztvesznek.
A szak tevékenységéhez, 1993 óta egy PhD-kurzus irányítása is hozzátartozik.