A
Művészettörténeti
doktori iskola Programja
A
művészettörténet program kiemelkedő
célkitűzése a magyarországi művészet minél szélesebb körű kutatása – a
középkortól kezdve egészen a mai napig. Ebbe a programba beletartoznak
a
műemlékek (és a műemlékvédelem kulturális kérdései), a hazai
gyűjtemények, a
külföldön fellelhetõ hungaricák felkutatása, elemzése és a nemzetközi
kutatás számára hozzáférhetővé tétele. Ugyanilyen fontos a hazai
művészetelmélet kritikai kiadása és a hazai műkritika jelentős
egyéniségeinek
felkutatása, életművük elemzése, egymással történő összehasonlítása,
értékelése.
Igen
nagy feladat az – eddig
még alig feldolgozott – legújabb kori művészettörténet dokumentum és
tényanyagának összegyűjtése, kritikai elemzése egy-egy specifikus
szempont
érvényesítésével (csoportok tevékenységének, kiállításoknak a
rekonstrukciója,
stb.).
A
magyar művészet történetét
a nemzetközi összefüggésen belül kell elemezni. Minden egyes téma
tárgyalásánál
az egyetemes művészettörténet összehasonlító módszereivel kell élni.
Éppen
ezért elengedhetetlen a régebbi és az újabb külföldi szakirodalomban
való
alapos jártasság minden egyes területen. Ugyancsak elengedhetetlen az
egyes
kutatott témákra vonatkozó hazai és külföldi kiállítások, katalógusok
ismerete.
A legújabb tudományos eredményekről szóló ismertetések, viták,
megbeszélések az
oktatásban fontos szerepet játszanak.
Az
elméleti tudásanyag
megszerzésén kívül a gyakorlati tájékozottság is elengedhetetlen: így a
hazai
(és lehetőség szerint külföldi) múzeumok kiállított és raktári
anyagának
megismerése (pl. Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum
grafikai
gyűjteményei, stb.). Ugyanilyen fontos a konzerválás, a restaurálás, a
műemléki
rekonstrukció technikai problémáival történő megismerkedés. Mindezeket
a
feladatokat természetesen csak külső szakemberek bevonásával – és
részben az
egyetemen kívüli helyszíneken – lehet csak megoldani.
Végül
nagyon fontosnak
tartjuk, hogy az egyénileg kutató doktorandusz is részt vegyen olyan
szemináriumokon, műhely-megbeszéléseken, amelyek nem közvetlenül a
saját
témáját, hanem egy tágabb kört érintenek. Az eddigi tapasztalatok
szerint, ez
mindig új perspektívákat nyitott meg és mindenki számára hasznosnak
bizonyult.
Az
oktatás három korszak – a középkor, az újkor és a legújabb kor –
alapvető
elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik, s mindhárom témakörön
belül
elméleti, módszertani és szakmai gyakorlati kérdések ismertetésére,
megtárgyalására kerül sor, hogy az iskola hallgatói korszerű és magas
szintű
ismereteket sajátítsanak el és önálló kutatómunka végzésére
váljanak alkalmassá.
Első
év
I.
félév:
1. Előadás a középkor
tárgyköréből (Középkori művészet és középkori világnézet).
2. Disszertánsok
szemináriuma a középkor témaköréből.
3. Speciális kollégium:
Tudománytörténet
II.
félév:
4. Előadás a középkori
források problematikájáról.
5. Szeminárium.
6. Speciális kollégium:
Műemlékvédelem.
Második
év
III.
félév:
7. Előadás az újkori
festészet és szobrászat elméleti és módszertani kérdéseiről.
8. Speciális kollégium:
a Szépművészeti Múzeum újkori rajzgyűjteménye.
9. Disszertánsok
szemináriuma: a barokk források kutatása.
IV.
félév:
10. Előadás az építészet
specifikumairól az újkorban.
11. Speciális kollégium:
művészet – elmélet.
12. Szeminárium kisebb
csoportokban.
Harmadik
év
V.
félév:
13.
Előadás a legújabb kori művészet tárgyköréből (Modernizmus és
avantgarde:
a legújabb nemzetközi elméletek).
14. Speciális kollégium:
gyűjtők és gyűjtemények a 20. század első felében.
15. Szeminárium kisebb
csoportokban.
VI.
félév:
16. Előadás a legújabb
korról (Új médiumok a 20. századi művészetben).
17. Speciális kollégium:
a kortárs művészetre vonatkozó legfontosabb elméletek.
18. Disszertánsok szemináriuma: a készülő disszertációk megvitatása.