EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR

1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.

telefon: 461-4500/3466, 3476 fax: 461-4586 e-mail: tanarkepzes@ppk.elte.hu http://www.ppk.elte.hu

 

 

Témajegyzék

a tanári képesítővizsga pedagógiai-pszichológiai részéhez

 

1. A család és az iskola kapcsolata

2. A tanórai és a tanórán kívüli pedagógiai tevékenység

3. Szervezési módok, módszerek a nevelés-oktatás folyamatábal1

4. Konfliktusok az iskolában

5. Pedagógiai értékelés, különös tekintettel a tanuló teljesítményének értékelésére 6. A központi, tervezést befolyásoló dokumentumok hatása a gyakorlatra

7. Terv és valóság a pedagógiában

8. Adaptivitás az oktatásban

9. Tanulási nehézségek tünetei, okai, korrekciója. A hatékony tanulás

10. Tehetségnevelés az iskolában

11. Multikulturális és interkulturális nevelés

12. A tanári és tanu.1ói munka eszközei, segédletei az oktatásban

13. Jogok és kötelességek az iskolában. A törvényi előírások és az iskolák valósága 14. Az iskola aktuális és távlatos hatása a tanulók és a tanárok testi-lelki egészégére 15. "Hagyományos" és "alternatív" iskolák

16. Az optimális iskolamodell jellemzői

 

Szempontok a témák kifejtéséhez

Az alábbiakban az egyes témákhoz kapcsolódóan - csupán orientálási céllal - kérdéseket szempontokat adunk.

 

1. A család és az iskola kapcsolata

Az iskola mint a családi nevelés segítője, kiegészítője, korrigálója. A család és az iskola kapcsolatának megtapasztalt hagyományos és új (szerű) módjai, fórumai. A család diszfunkcionális működése. Gyermekvédelem az iskolában. Pedagógiai szakszolgálatok a család és az iskola segítésére. Az osztályfőnök szerepe a család és az iskola kapcsolatában. "Sikamlós témák" az osztályfőnöki órán. A szaktanár osztályfőnöki szerep ben.

 

2. A tanóraÍ és a tanórán kívüli tevékenység

A tanítási óra menetének, felépítésének megtapasztalt változatai. Mi motiválta a tanulókat a tanítási órán? Intrinzikus és extrinzikus motivációs tényezők az oktatásban. A házi feladat szerepe az oktatás folyamatában. A tanulók önálló tanulási szokásai. Az iskolai könyvtár és a könyvtári órák szerepe az oktatásban. A tanulmányi kirándulás lehetséges szerepe a pedagógiai folyamatban. Projektoktatás az elméletben és a gyakorlatban. Az erdei iskolában rejlő pedagógiai lehetőségek, különös tekintettel a környezeti nevelésre. A szakkörök lehetséges szerepe az oktatásban. A tanulók, tanárok, szÜlők, valamint az iskolafenntartó viszonya a tanórán és iskolán kívÜli tevékenységekhez.

 

3. Szervezési módok, módszerek a nevelés oktatás folyamatában

A frontális munka, csoportmunka, a párban folyó oktatás és az egyéni munka kÜlönböző változatainak értelmezése. A megismert iskolákban milyen szervezési módok alkalmazását ismerte meg? Milyen érvekkel, ellenérvekkel találkozott az egyes megoldásokkal kapcsolatban a tanárok és a tanulók körében? Saját gyakorlatában milyen megoldásokat választott? Milyen közvetlen és közvetett tapasztalatai vannak az egyes szervezési módok megtervezésévei, megszervezésével, irányításával, értékelésével kapcsolatban? Direkt és indirekt nevelési módszerek értelmezése, jelenlétÜk és indokoltságuk a pedagógiai folyamatban. A tanítási és tanulási módszerek az oktatásban, kÜlönös tekintettel a verbális közlés, a megbeszélés, a bemutatás és a tevékenykedtetés módszereire. Milyen szempontok határozták meg a tanárok és a tanulók módszerválasztását?

 

4. Konfliktusok az iskolában

A pedagógiai konfliktus értelmezése. A pedagógiai konfliktus fajtái jelentőségÜk. kiterjedtségÜk, illetve a résztvevők szerint. Konfliktusmegoldási stratégiák. A konfliktus jelentősége a nevelés-nevelődés folyamatában. Egy - egyéni pedagÓgiai vagy tanítási gyakorlatában - tapasztalt, esetleg résztvevőként átélt konfliktus bemutatása, elemzése az okoktól a megoldásig.

 

5.A pedagógiai értékelés, különös tekintettel a tanulók teljesítményének értékelésére

A pedagógiai értékelés fogalma. Minőségbiztosítás az iskolában. A pedagógusok részvétele a minőségbiztosítás folyamatában. Az iskolaértékelés mint az innováció egyik lehetséges forrása. A tanulói teljesítmény értékelése mint viszonyítás. A diagnosztikus, a formáló-segítő és az összegező-lezáró értékelés közötti kÜlönbség. Az értékelés fajtáinak funkciói, módszerei. A teljesítményértékelés milyen fajtáival találkozott az iskolában. mihez viszonyítottak, mire használták az értékelést, milyen módszereket alkalmaztak a tanárok? Hogyan reagáltak a teljesítmény értékelésére a tanulók, a szÜlők?

 

6.A központi, tervezést befolyásoló dokumentumok hatása a gyakorlatra

A jelenleg érvényes központi tanterv jellemzése. A megismert intézmények tanárai hogyan viszonyulnak a NAT-hoz, a helyitanterv-készítés kötelezettségéhez? Milyen stratégiával készÜlt az első helyi tanterv (1998.), s azóta hogyan oldják meg a helyi tanterv módosításait? Miben fedezhető fel az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterv belső kapcsolatrendszere saját szakterületét tekintve? Mit tapasztalt a helyi tanterv és a használt tankönyv használatának viszonyára vonatkozóan?

 

7. . Terv és valóság a pedagógiában

Milyen hatással van a megismert iskola pedagógiai programja az intézmény életére? Milyen távlati és napi tervezési gyakorlat jellemző a megismert pedagógusok munkájára? Saját tervezésében mi jelentette a legnagyobb gondot? Milyen viszony volt saját tervei (például óravázlata) és a megvalósult gyakorlat között? Miből adódtak az eltérések, és hogyan értelmezi ezeket? A zárt és a nyílt, kreatív oktatás tervezésének milyen sajátosságaival szembesült?

 

8.Adaptivitás az oktatásban Az egységesség, a pluralizmus, a szegregáció, az inkluzivitás, a szelekció, a differenciálás, az adaptivitás értelmezése a pedagógiában. A fenti szakkifejezésekkel leírható jelenségek, folyamatok azonosítása, elemzése saját egyéni pedagógiai és tanítási gyakorlatához kapcsolódva.

 

9.Tanulási nehézségek tünetei, okai, korrekciója. A hatékony tanulás

A tanulási nehézségek tünetei, a teljesítményromlás első jelei. Az alulteljesítő gyermek. A lehetséges okok a szakirodalom szerint (a figyelem zavarai, a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkulia; részképesség zavar; normatív és akcidentális krízisek stb.), a tanulási nehézségek okainak feltételezése a tanárok, a tanulók és a szülők körében. A tanulási nehézségek korrekciójának megismert módjai (pl. korrepetálás, a szÜlők részéről magántanár alkalmazása stb.). Együttműködés más szakemberekkel (iskolapszichológus. nevelési tanácsadó, speciális szakpedagógus) a tanulási problémával kÜzdő gyermekek érdekében. A hatékony tanulás feltételei. Az eredményes tanulás tanításának milyen módjaival találkozott?

10. Tehetségnevelés az iskolában

Intelligencia, kreativitás. A tehetség fogalma; a tehetséges tanuló felismerése. A tehetségnevelés hazai megoldásainak bemutatása: gyorsítás, elkÜlönítés, dÚsítás. Tehetséggondozó programok. A tehetséges gyermek beilleszkedés ének elősegítése. A "tehetségnevelő" tanár jellemzői. Egyéni pedagógiai és tanítási gyakorlatában a tehetségnevelés milyen megoldásaival találkozott? Saját szakterületén milyen tehetségnevelési törekvéseket ismert meg?

 

11. Multikulturális és interkulturális nevelés

A multikulturális és az interkulturális nevelés értelmezése. Tolerancia; előítélet, sztereotípia, diszkrimináció. Cigány tanulók az iskolában. Magyarországon élő nemzetiségek képzési feltételei, sajátos lehetőségei az oktatásban. A hazánkban - főleg az utolsó évtizedben - egyre nagyobb számban megjelenő más anyanyelvű tanulók helyzete a közoktatásban. Olyan pedagógiai jelenségek, folyamatok bemutatása, amelyekkel ebben a témakörben egyéni pedagógiai és tanítási gyakorlata során szembesült.

12. A tanári és a tanulói munka segédletei, eszközei az oktatásban

A szaktárgyában megismert taneszközök bemutatása, a tanításban-tanulásban betöltött szerepük, hatékonyságuk értékelése. Saját készítésű taneszköz bemutatása, értékelése. Mit jelent a szabad tankönyvválasztás általában, illetve speciálisan saját szakterÜletén, abban/azokban az iskolá/kban, amelyeket megismert? A tanítási gyakorlata során megismert tankönyvekről kialakított véleménye (hogyan segítik a tanítást, a tanulást). Ismeretei és tapasztalatai szerint milyen a megfelelő (tanítás során is felhasználható, tanulható is) tankönyv? A legÚjabb taneszközök (multimédia, internet, CD-ROM) az iskolában - álom?, valóság?

 

13. Jogok és kötelességek az iskolában. Törvényi előírások és az iskolák valósága

A közoktatási törvény a tanulók, tanárok, szÜlők jogairól és kötelességeiről. érdekérvényesítési lehetőségeiről. Az iskola Szervezeti és MÜködési Szabályzata. A tanárok iskolán belül szakmai szerveződései: munkaközösségek; egy osztályban tanító pedagógusok együttműködése. A szülők szervezetei: iskolaszék és munkaközösség; hatáskörük, működésük. A tanulói autonómia lehetőségei és korlátai. Az autonómia tanulása, az autonómiát támogató tanári magatartás. A diákok önszerveződése (DÖK), a segítő pedagógus feladatai. Az iskolai szabályozás értékközvetítő, magatartásformáló szerepe; a házirend mint - az iskolák többségében - a magatartás értékelésének alapja. Egyéni és tanítási gyakorlata során megismert intézmény/ek jellemzése a fenti szempontok szerint.

 

14. Az iskola aktuális és távlatos hatása a tanulók és a pedagógusok testi-lelki egészségére

A testi egészséget veszélyeztető körülmények az iskolában (bútorok, világítás, tér, mozgási lehetőség, étkezés, időbeosztás stb.) A pedagógus lehetőségei az oktatási körülmények alakításában. A tanuló egészséges fejlődését veszélyeztető, a pedagógiai hatásrendszerből eredő, relatív és abszolút ártalmak. A kirekesztés mint iskolai ártalom. Túlterheltek? alulterheltek?, rosszul terheltek a tanulók? A testi-lelki egészségromlás tünetei. Iskolai tapasztalatai a tanulók életmódjával, egészség-magatartásával kapcsolatban. Mit tapasztalt a drogveszély (alkohol, cigaretta, kábítószer) iskolai megelőzésévei illetve kezelésével kapcsolatban? Gyermekvédelem az iskolában. A gyermekvédelmi felelős megismert tevékenységköre. A pedagógus pálya foglalkozási ártalmai. A kiégéshez vezető út. Rekreációs formák, megküzdési stratégiák.

15. "Hagyományos" és "alternatív" iskolák

A hagyományosság és az alternativitás értelmezése a mai hazai iskolákra vonatkoztatva. Valamely jól megismert (hagyományosnak vagyalternatívnak tekinthető) iskola bemutatása önállóan választott, az iskola koncepciója és működése szempontjából meghatározónak tartható szempontok szerint.

 

16. Az optimális iskolamodell jellemzői

Az optimális iskolamodell elméletileg leírható jellemzői és a megismert valóság. Milyen módon lehetne a valóságot az optimális modellhez közelíteni? Szakterületén versengő módszertani irányzatok jellemzése, az optimális iskolamodell szempontjából való elemzése.

 

Javasolt összefoglaló szakmunkák

a tanári képesítővizsga pedagógiai-pszichológiai részéhez*

 

BÁBOSIK ISTVÁN (1999): A nevelés elmélete és gyakorlata. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. BÁBOSIK ISTVÁN (2003): Alkalmazott neveléseImélet. Bp., OKKER

BÁBOSIK ISTVÁN: NeveléseImélet. Budapest, 2004. Osiris Kiadó.

BÁBOSIK ISTVÁN - KÁRPÁTI ANDREA szerk. (2002): Összehasonlító pedagógia. Bp., BIP Kiadó

BAGDY EMŐKE (1986): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Bp., Tankönyvkiadó

BODZSÁR ÉVA (2003): Humánbiológia: Életkorok biológiája. 1. A pubertáskor. Bp., Eötvös Kiadó

BUDA BÉLA (1986): A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Bp., Tankönyvkiadó

FALUS Iv ÁN (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, 2004.Nemzeti Tk.kiadó.

FALUS IVÁN - KIMMEL MAGDOLNA (2003): A portjólió. Bp., Gondolat Kiadói Kör, EL TE BTK.

HALÁSZ GÁBOR - LANNERT Judit szerk. (2003): Jelentés a közoktatásról... Bp., OKI

HUNYADY GYÖRGYNÉNÉ - M. NÁDASI MÁRIA (alkotó szerk.): Osztályozás? Szöveges értékelés?! Budapest, 2004. Dinasztia Kiadó.

HUNYADY GYÖRGYNÉNÉ - M. NÁDASI MÁRIA (2004): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt.

KULCSÁR ZSUZSANNA szerk. (1999): Morális fejlődés, empátia, altruizmus. Bp.,' EL TE Eötvös Kiadó

Közoktatási törvény (Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról.)

MÉSZÁROS ARANKA szerk. (1999): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Bp., EL TE, Eötvös Kiadó

M. NÁDASI MÁRIA (2000): Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt.

M. NÁDASI MÁRIA (2003): Projektoktatás. Bp., Gondolat Kiadói Kör NAHALKA ISTVÁN (2003): Túl afalakon. Bp., Gondolat Kiadói Kör

NÉMETH ANDRÁS - PUKÁNSZKY BÉLA: A pedagógia problématörténete. Budapest, 2004. Gondolat Kiadó.

 

. A választott téma feldolgozása folyamán a hallgató természetesen felhasználhat korábbi tanulmányai, él szakmódszertan tanulmányozása során megismert, ajanlott vagy éppen önállóan felfedezett szakirodalmat is. Az itt felsorolt összefoglaló munkák további tájékozódásra alkalmas bibliográfiát is tartalmaznak.

 

N. KOLLÁR KATALIN - SZABO ÉVA (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Budapest, 2004. Osiris Kiadó.

PETRINÉ F. JUDIT (2004): Problémaközpontú csoportmunka. Bp., Gondolat Kiadói Kör RÁcz JÓZSEF szerk. (2001): Devianciák. Bp., Új Mandátum

RANSCHBURG JENŐ (2001): Szeretet, erkölcs, autonómia. 5. kiadás Bp., OKKER Oktatási Kft.

RANSCHBURG JENŐ (2001): Félelem, harag, agresszió. 10. kiadás Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó

SZEKSZÁRDI JÚLIA. szerk. (2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Bp., OKI­      Dinasztia

SZIV ÁK JUDIT (2003): A rejlektív gondolkodás fejlesztése. Bp., Gondolat Kiadói Kör, EL TE BTK.

VÁMOS ÁGNES (2003): Metafora a pedagógiában. Bp., ELTE BTK Neveléstudományi Tanszék új Pedagógiai Szemle (www.oki.hu.) Iskolakultúra (www.iskolakuItúra.hu.)