Farbaky
Péter
Önéletrajz
1957-ben
születtem Miskolcon, alap- és középfokú tanulmányaimat is itt végeztem.
1975-80
között a Budapesti Műszaki Egyetem építész szakát végeztem el, majd
1985-től
1989-ig az ELTE Bölcsészettudományi Karán folytattam művészettörténeti
tanulmányokat és kaptam kitüntetéses diplomát. Az utóbbin
szakdolgozatom témája
a budai ferences templom és kolostor barokk épületegyüttesének
monográfiája
volt.
1980-84
között a BME Építészettörténeti és Elméleti Intézetében fakultatív
tárgyként tartottam
előadásokat a magyarországi reneszánsz és barokk építészetről, majd
1981-82-ben
egyetemi jegyzetet is írtam e témában.
1980-tól a
FIMÜV budapesti műemléki osztályán dolgoztam, 1983-tól ezen belül a
tudományos
csoportban. 1991-től ezt a munkát a Hild-Ybl Alapítvány keretében
folytattam,
amely a magyar építészet kutatására alakult. A fenti két kutatóhelyen
mintegy
félszáz, zömében budapesti műemléképület építészettörténeti
monográfiáját
(tudományos dokumentációját) készítettem el.
2001. augusztus 1.-ével a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli
Múzeumának
igazgatójává neveztek ki.
1999 óta
megbízott óraadóként oktatok az ELTE
Művészettörténeti Intézetében, a "Késő gótikus és kora reneszánsz
művészet
Magyarországon 1470-1541", valamint a "Késő reneszánsz és kora barokk
művészet Magyarországon 1541-1686" című tárgyakat. Az 1999/2000.
tanévben
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet tanszékén vállaltam
egy
féléves speciális kollégiumot.
Kutatási területeim Budapest
művészettörténete, valamint a reneszánsz, barokk és a historizmus
művészete,
főként építészete, de festészeti-ikonográfiai publikációim is jelentek
már meg.
Az első témakörben a budai királyi palota Mátyás-kori periódusával
Feuerné Tóth
Rózsával közösen kezdtem foglalkozni, majd 1988-ban jelent meg
tanulmányom a
palota díszudvaráról. 1991-ben a braunschweigi "Budapest
im Mittelalter" kiállítás katalógusába írtam
meg a budai királyi palota reneszánsz építéstörténetét. A magyar
reneszánsz
kutatástörténetével foglalkoztam Feuerné Tóth Rózsa általam
szerkesztett
posztumusz "Art and Humanism in
Hungary in the Age of Matthias Corvinus" (Bp., 1990.)
című könyve utószavában, valamint az angol Renaissance
Society folyóiratába írt cikkemben. A barokk korszakból
elsősorban pest-budai emlékeket kutattam: az óbudai plébániatemplom
építéstörténetét és a budai országúti ferences kolostor monográfiáját
publikáltam, valamint foglalkoztam a pesti volt pálos kolostor
könyvtára barokk
és XIX. századi mennyezetképeinek ikonográfiájával is. A historizmus
periódusából Ybl Miklós fóti templomáról életműkiállításának
katalógusába,
illetve Yblről és a magyarországi neoreneszánsz építészetről írtam a
lemgói
(Németország) "Renaissance der
Renaissance" konferencia tanulmánykötetébe.
Több, jelentős kiállítás létrehozásában
dolgoztam.
1991-ben részt vettem a BTM-nek a németországi Braunschweigben
rendezett "Budapest im Mittelalter"
kiállítása reneszánsz anyagának rendezésében, majd egyik fő szervezője
és a
katalógus egyik szerkesztője voltam a Hild-Ybl Alapítvány 1991-es Ybl Miklós-életműkiállításának, amelynek
ugyancsak a BTM adott helyet. 2000-ben a BTM "A budavári
királyi palota évszázadai" kiállítás
építészeti szekcióját rendeztem, amelynek módosított változata 2001 júniusában Párizsban, a Musée Carnavalet-ben
nyílik meg.
2002-ben a BTM a budai Szent György tér történetével foglalkozó
kiállításának
egyik rendezője voltam (ami 2003-ban a zágrábi Városi Múzeumban is
bemutatásra
került). Jelenleg a 2004 májusában a Kiscelli Múzeum egykori
templomterében
megnyíló „Mariazell és Magyarország” kiállításon dolgozom.
Két ízben
nyertem el a vicenzai (Olaszország) Centro Internazionale di Studi di
Architettura "Andrea Palladio"
ösztöndíját, s így 1989-ben
Palladio-kurzusukon, 1992-ben pedig a
Sanmicheli-szemináriumon vehettem részt. 1993-ban olasz állami
ösztöndíjjal
négy hónapig végezhettem kutatásokat római és firenzei levéltárakban és
könyvtárakban a magyar korareneszánsz itáliai kapcsolatainak
témakörében.
2002-ben elnyertem a Harvard Egyetem
firenzei Center for Italian Renaissance
Studies intézete, a Villa I Tatti
Mellon-ösztöndíját. 2003-ban a Cambridge-i Egyetem meghívására kutatási
ösztöndíjjal egy hónapot töltöttem a St. John’s College-ban.
Több hazai
tudományos rendezvényen kívül 1992-ben Lemgóban (Németország), a
Weserrenaissance
Múzeum által rendezett "Renaissance
der Renaissance" konferencián,
1994-ben a franciaországi Tours-ban a Centre D' Études Superieures de
le
Renaissance "Les débuts de la
Renaissance" kollokviumán adtam elő. 1996-ban a német "Arbeitkreis
für Hausforschung"
Társaság székesfehérvári konferenciáján, 1999 elején a nürnbergi
Germanisches
Nationalmuseumban rendezett Jagelló-konferencián, az év végén a
Collegium
Budapest "Humanities in 18-20th
century East-central Europe" workshopján tartottam előadást. 2000 szeptemberében pedig a CIHA, a nemzetközi
művészettörténész-szervezet londoni világkonferenciáján adtam elő, a
Courtauld
Insitute-ban.
1991-97 között
tagja voltam az MTA Építészettörténeti- és Elméleti Bizottságának, 1995-től pedig a vicenzai Palladio Központ
társaságának,
2000 óta az MTA Művészettörténeti Bizottságának munkájában veszek
részt, 2002
óta titkárként. Ugyancsak 2000-től az MTA köztestületének is tagja
vagyok.
1998-ban a Zádor Anna Alapítvány
fiatal építészettörténészeknek létrehozott díját nyertem el. Ugyancsak
ebben az
évben jelent meg az USA-ban, az M.I.T.
Pressnél a Getty Grant Program támogatásával egy,
a magyarországi építészet történetével foglakozó könyv, amelybe a
későgótikus
és reneszánsz periódus összefoglalását írtam meg.
1994-1997 között végeztem
el az ELTE Bölcsészettudományi
Karának művészettörténeti doktori iskoláját. "Szatmári György mint mecénás",
a Jagelló-kor jeles személyiségének műpártolói tevékenységét bemutató
PhD-disszertációmat 1999 júniusában "summa
cum laude" minősítéssel védtem meg. Az Akadémiai Kiadó
"Művészettörténeti füzetek" sorozatában 2003 elején jelent meg könyv
formában.
Angol és olasz nyelvből
tettem középfokú nyelvvizsgát.
Feleségem Deklava Lilla
művészettörténész, négy gyermekünk
van.