Mit
kell tudni a szakdolgozatról?
Tájékoztató
a Szőke Annamária szakdolgozati szemináriumait látogató,
valamint
az őt témavezetőnek választó hallgatók számára
„A
szakdolgozat olyan jelentős volumenű,
önálló szakmai munkán alapuló tanulmány, amelynek témáját a
szaktanszék,
illetve a hallgató kezdeményezésére a látogatott szak
tudományterületéről
jelölik ki. Tükrözi a hallgató tájékozódását a témára vonatkozó hazai
és
nemzetközi szakirodalomban, valamint szakmai ítélőképességét az
eredmények
elemző, kritikai és összegző áttekintése során. A tényfeltárás és/vagy
az értelmezés területén szakmailag értékelhető eredményt nyújt,
és ilyen módon dokumentálható, hogy a hallgató elsajátította és
alkalmazni
tudja a tudományterület fogalmi eszközeit
és módszereit. A
szakdolgozatnak meg
kell felelnie a szakmai követelményekkel kapcsolatban az adott
tudományterületen támasztott formai követelményeknek is.”
(KépKöv 1. számú melléklet, 6.2.3. a)
A
szakdolgozatról (más néven: záródolgozat vagy
diplomamunka) a KTVSz 109-118. §-a
rendelkezik.
A végzős
hallgató a szakdolgozattal bizonyítja
be, hogy a művészettörténet területén képessé vált az elmélyült és
alapos
kutatómunkára, a másodlagos szakirodalom körültekintő és teljességre
törekvő
használatára és értelmezésére, valamint problémák felvetésére és ezek
többirányú megközelítésére. Korábbi tanulmányai során a proszeminárium,
az
egyes szemináriumok keretében írott kisebb dolgozatai, valamint az
olvasott
szakirodalom révén szerzett tapasztalatai alapján válik képessé
általában első,
nagyobb terjedelmű, önálló szakmunkájának a megírására. Ezeken kívül a
dolgozat
tartalmi és formai követelményeiről a tantervben a szakdolgozatról
leírtak
alapján és a témavezetője segítségével tájékozódhat. Felhívnám a
figyelmet
arra, hogy a szakdolgozatok védése elvileg nyilvános. Tapasztalatokat
gyűjthetünk a szakdolgozat védésével kapcsolatban, ha tanulmányaink
alatt
egy-egy védést meghallgatunk.
Mivel az új,
2003 őszétől érvényben lévő KTVSz
szerint a hallgató a dolgozat címét az államvizsgája előtt egy évvel a
Tanulmányi Osztályon be kell jelentse (és a címváltoztatás a dolgozat
leadását
újabb hónapokkal hosszabbítja meg), a szakdolgozat témájának
tisztázására,
valamint a címnek és a témavezetőnek az Intézet vezetője általi
jóváhagyására
ez előtt kell sor kerüljön. Érdemes tehát a szakdolgozati szemináriumot
a 8
féléves képzés esetén a 4. félév (szigorlat) után, az 5. vagy 6.
félévben, 10
féléves képzés esetén pedig szintén a szigorlat után a 6. vagy 7.
félévben
felvenni, illetve ugyanekkor a választott témavezetővel a konzultációt
megkezdeni.
Az Intézet
vezetője által jóváhagyott,
hivatalosan bejelentett címet önkényesen nem lehet megváltoztatni.
A
szakdolgozat témavezetője nem feltétlenül
azonos a hallgató által választott szakdolgozati szeminárium
vezetőjével.
Témaválasztás
A
szakdolgozat témáját a
hallgató az Intézet által felajánlott témák közül vagy a saját kezdeményezésére
a témavezetővel egyeztetve
választja.
Témavezető
„Témavezető az egyetem
oktatója, tudományos kutatója, illetve nem
egyetemi alkalmazott szakember
lehet”,
és egyszerre több témavezető is számba jöhet.
A témavezető
a szakdolgozatért teljes szakmai és
részben adminisztratív felelősséget is vállal. A témavezetés szakmai
tevékenység, így az témavezető beleegyezése nélkül a dolgozatot nem lehet leadni. A témavezető a
szakdolgozat leadását megelőző évben a hallgatóval rendszeresen
konzultál, a
dolgozatot részleteiben elolvassa és kijavítja, tartalmi felépítésének
és
formai kivitelezésének megítélése egyaránt feladatai közé tartozik. A
konzultációk
gyakoriságáról és mennyiségéről a szakdolgozó és a témavezető közösen
határoz.
Érdemes azonban legalább 1 éves munkatervet kidolgozni, és a dolgozat
végső
megírására és az utolsó simítások elvégzésére legalább 1 hónapot szánni.
Formai
követelmények
A legtöbb
dolgozatot magyar nyelven írják,
jóllehet vannak kivételek is. A dolgozat nyelvileg helyes kell legyen,
a
szakdolgozó be kell tartsa a magyar nyelv elfogadott szabályait,
állításait,
hipotéziseit vagy kérdésfelvetéseit világosan kell megfogalmazza.
Mindenképpen
ajánlott, hogy a szakdolgozó olyan szempontból is végigolvassa
dolgozatát, hogy
ő maga érti-e, amit leírt.
A
szakdolgozat főbb egységei:
Címlap
Tartalomjegyzék
Bevezetés
Tárgyalás
Összefoglalás
Jegyzetek
Irodalomjegyzék
Képek,
képjegyzék
Függelék
(források, dokumentumok, etc.) – nem
minden esetben szükséges.
Megjegyzések
Megjegyzések
a jegyzetekhez:
– a
hivatkozott irodalom rövidítése esetén a
kódot az irodalomjegyzékben oldjuk fel.
– az egyik
jegyzetszám alatt hivatkozott
irodalomra történő újbóli hivatkozás esetén (i. m.) az előző
jegyzetszámot is
adjuk meg.
Megjegyzések
a szakirodalomra történő
hivatkozásokhoz (irodalomjegyzék, jegyzetek):
– a
bibliográfia (könyvészeti) adatok
megadásánál lehetőleg egy Magyarországon elfogadott rendhez igazodjunk,
és azt
következetesen alkalmazzuk.
Megjegyzések
a képjegyzékhez:
– A képek
adatainak sorrendje: Alkotó: Cím (cím
fordítása), évszám (helye) – amennyiben a mű lappang vagy más okok ezt
indokolják a reprodukció forrását is tüntessük fel.
Megjegyzések
a függelékhez:
– idegen
nyelvű forrásoknak a szerző által (vagy
az ő megbízására) készített magyar fordítása esetében az eredetit is
mellékelni
kell.
Megjegyzések
az idézetekkel kapcsolatban:
– a
szakdolgozat visszautasításához vezet a
hagyományos vagy digitális publikációkból hivatkozások nélküli
szövegátvétel.
– az idézetek
után álló jegyzetszám alatt az
idézet helyét pontos oldalszámmal kell megadni (tehát nem a tanulmány
teljes
tartományát).
–idegen
nyelvű szöveg a szerző által (vagy az ő
megbízására) készített magyar fordításának a főszövegben való idézése
esetén az
eredetit a jegyzetben közölni kell. Ha idegen nyelven idézünk a
főszövegben
vagy megadjuk a magyar fordítását a lábjegyzetben vagy a főszövegben
foglaljuk össze
az idézet értelmét a dolgozat érvelésébe ágyazottan.
– művek
címeit az eredeti nyelven adjuk meg,
fordítását (akár elfogadott magyar nyelvű elnevezését vagy átírását)
zárójelbe
tesszük.
Tartalmi/szerkezeti
követelmények
Amennyiben
más szempont nem merül fel, a
dolgozat értekező stílusban legyen megírva. Törekedni kell a
szakterminusok
következetes és egyértelmű használatára, a világos fogalmazásra.
A „Bevezetésben” elsősorban a
választott téma feldolgozásainak tudománytörténeti áttekintésére
kerüljön sor,
és a téma megközelítésének, tárgyalásának módszertani kérdéseiről essék
szó.
Ebben a részben tisztázzuk azt is, hogy kutatásaink milyen módon
kapcsolódnak
az előzményekhez, illetve, ha ilyen még nem volt, milyen szempontból
tárgyaljuk/dolgozzuk fel a szűkebb témát. Állításaink mellett
próbáljunk meg
érvelni, és érvelési stratégiánkat tegyük világossá.
A felhasznált
szakirodalmat a szakdolgozó
szempontjai, módszere és érvelési stratégiája szempontjából értelmezni
kell,
azzal szemben vagy mellett állást kell tudni foglalni. A kritikátlanul
átvett, „helykitöltő”
célzatú idézetek feleslegesek.
Akár
történeti, akár tudománytörténeti, elméleti
vagy módszertani dolgozatról van szó, az értekezés befejezéseként
összegezni
kell a témával kapcsolatban általunk elért eredményeket, vagy új
felismeréseket.
A
szakdolgozat szóbeli védése során a
szakdolgozónak a bírálatra válaszolnia kell. A bíráló által szóvá tett
hiányosságoknak utána kell néznie, és témája tágabb művészettörténeti
kontextusával, tudománytörténeti összefüggéseivel tisztában kell lennie.
A
szakdolgozati szemináriumra jelentkezők vagy
témavezetést kérő hallgatók számára kötelező olvasmány Umberto
Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? (Gondolat,
Bp., 1991) című műve.
A jelentkezők
az első alkalomra a következőket hozzák
magukkal:
– a dolgozat
témájának rövid leírása
– vázlat a
dolgozat fejezeteinek felosztásához
(ez a dolgozat leadásának utolsó pillanatáig folyamatosan módosul)
– a téma
szűkebb és tágabb bibliográfiája
– ha
valakinek nem körvonalazódott még a témája,
gondolkodjon el azon, mely korszak, terület az, amely valamilyen okból
érdekli,
és legalább három művészettörténeti munkát vagy nagyobb tanulmányt (nem
cikket!) nevezzen meg ezzel kapcsolatban, amelyet el is olvasott. Ha
témája
magyar vonatkozású, akkor ezek közül legalább az egyik a téma egyetemes
művészettörténeti vonatkozásaival foglalkozzon.
A hallgatók gondolják
végig a
következőket:
– A
választott téma művészettörténeti helye: a
téma tágabb művészettörténeti összefüggései, ezzel kapcsolatos
szakirodalom,
eddigi kutatások ismerete.
– A téma
feldolgozásának művészettörténeti
módszere. Ha a témának már volt valamilyen művészettörténeti
feldolgozása,
akkor a módszertani kérdésekre még nagyobb hangsúlyt kell helyezni:
milyen új
szempontból kívánja a szakdolgozó a témát megközelíteni, ez milyen új
eredményekhez vezethet.
– Milyen
művészeti vagy művészettörténeti
probléma áll a dolgozat középpontjában?
Ajánlott
szakdolgozat-témák
A TIT
művészeti és művészettörténeti programjai
(Sz.A.)
Türk Péter
munkássága oeuvre katalógussal
(Sz.A.)
A zsenyei
művésztelep (Peternák Miklós ajánlása)
Blaskó János
(Majkó Katalin és Peternák Miklós
ajánlása)