2004/2005-ös tanév, 1. félév (2004 ősz) - Speciális kollégium 3-4. (1900 előtti és utáni művészet)

Szőke Annamária, adjunktus

„Aktuális kiállítások/Mai magyar művészet.” Kiállításlátogatások heti rendszerességgel Beke Lászlóval és a M. Képzőművészeti Egyetem hallgatóival közösen.

Kedd, 16.00–17.30

 

 

Megadott szempontok alapján egy-egy aktuális/ideiglenes- vagy esetleg állandó kiállítást elemzünk. A gyakorlatok művész-növendékekkel közösen zajlanak, ami lehetőséget nyújt a kiállítás és a művek elemző- és történeti megközelítésén kívül más – a gyakorló művész számára fontos – szempontú vizsgálatára is. Mivel az órák aktuális eseményekhez kapcsolódnak, előfordulhat, hogy egy-egy program hirtelen alakul ki, így igen fontos, hogy a résztvevők különösen figyeljenek a híradásokra a félév folyamán. Feladat: a meglátogatott intézményekről és a megnézett kiállításokról maximum 15 perces bevezető előadások tartása, amelyek alapján félév végére kb. 5 oldalas kritikai beszámolót kell írni.

 

Programok:

 

Dátum

Galéria

Kiállítás

Bevezető

2

szept. 21.

Kieselbach Gal.

Modern magyar festészet 1919-1964

nincs

3

szept. 28.

Ludwig Múzeum

Kassák Ház Stúdió fotókiáll.

Schneller János

4

okt. 5.

N & n Galéria 1.

2004. velencei biennálé 1.

Guba Anna

5

okt. 12.

Barcsay Terem

Eredeti és másolat

Kokas Nikolett

6

okt. 19.

Knoll Galéria

Tony Cragg

Lakner Csilla

7.

okt. 26.

Műcsarnok

Szappanopera

 --

8

nov. 2.

A.P.A.

Megyik - Haász

Reinhart Dóra

9

nov. 9.

Ludwig Múzeum

Lakner László

 

10

nov. 16.

Budapest Galéria

Haraszty István

 

11

nov. 23.

KogArt

Hencze Tamás

Fábián Anikó

12

nov. 30.

Pintér Sonja Galéria

Berhidi Mária

Szabó Noémi

13

dec. 7.

ELTE BTK MTI

Közös beszélgetés

 

14

dec. 14.

ELTE BTK MTI

Félévzáró óra

 

 

Segédlet:

A kiállításkritika általános szempontjai

Kidolgozta Aczél Eszter, Révész Emese és Szőke Annamária a Metszéspont02 Egyesület számára (2002. jan. 28.)

 

I.

A kiállítás létrejöttének oka, körülményei.

Milyen kiállítás-típus volt a rendezők célja: tudományos, didaktikus, népszerűsítő vagy egyéb?

Milyen közönséget célzott meg a kiállítást, volt-e közönségkutatás? Miért pont ez a fajta kiállítás tűnt a legmegfelelőbbnek?

Milyen nehézségekkel találták szembe magukat a rendezetők a kiállítás tervezése, ill. megvalósítása során? Milyen távol áll egymástól az elképzelés és a megvalósítás?

 

II.

Múzeum esetében hogyan viszonylik a kiállított anyag a múzeum gyűjtési köréhez.

Miért ezek a művek vannak kiállítva?

Milyen művészet(történeti) felfogást reprezentál a kiállítás? (a szelekciónak mi volt alapja; tükröződik-e a koncepció az installációban és kiegészítő információkban)

Milyen narratívája van a kiállításnak?

Milyen képet ad a témául választott művészeti vagy művészettörténeti jelenségről összevetve az eddig megjelent feldolgozásokkal (rész- vagy összefoglaló szakirodalommal)?

 

III.

A kiállításrendezésről:

       – az egyes művek bemutatásának módja, restaurálás

       – a művek összefüggéseinek érzékeltetése, áttekinthetőség (a tárgyak egymáshoz való

          viszonya)

       – a termek, terek elrendezése, alakítása

       – posztamensek, vitrinek (vitrin és tárgy viszonya)

       – világítás

       – feliratok (szöveg és tárgy viszony: betűnagyság, olvashatóság) Mennyiben segítik a

          feliratok a tárgyak és a téma megértését, illetve milyen fajta koncepciót tükröznek?

       – ismertetők (kompjúteres, internetes vagy videós kiegészítő információk vannak-e?)

       – a katalógus és a kiállítás viszonya

       – múzeumpedagógiai munka

       – PR munka: kísérő szövegek (kat. helyett); információ kifelé, média, plakát, képeslap, etc.

– a kiállítás készítőinek bemutatkozása a közönség felé

 

IV.

A kiállítás pénzügyi feltételei, költségvetés. Cél volt-e, hogy a kiállítás költségei megtérüljenek?