Mit kell tudni a szakdolgozatról?

Tájékoztató a Szőke Annamária szakdolgozati szemináriumait látogató,

valamint az őt témavezetőnek választó hallgatók számára

 

 

„A szakdolgozat olyan jelentős volumenű, önálló szakmai munkán alapuló tanulmány, amelynek témáját a szaktanszék, illetve a hallgató kezdeményezésére a látogatott szak tudományterületéről jelölik ki. Tükrözi a hallgató tájékozódását a témára vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalomban, valamint szakmai ítélőképességét az eredmények elemző, kritikai és összegző áttekintése során. A tényfeltárás és/vagy az értelmezés területén szakmailag értékelhető eredményt nyújt, és ilyen módon dokumentálható, hogy a hallgató elsajátította és alkalmazni tudja a tudományterület fogalmi eszközeit és módszereit. A szakdolgozatnak meg kell felelnie a szakmai követelményekkel kapcsolatban az adott tudományterületen támasztott formai követelményeknek is.” (KépKöv 1. számú melléklet, 6.2.3. a)

 

A szakdolgozatról (más néven: záródolgozat vagy diplomamunka) a KTVSz  109-118. §-a rendelkezik.

 

A végzős hallgató a szakdolgozattal bizonyítja be, hogy a művészettörténet területén képessé vált az elmélyült és alapos kutatómunkára, a másodlagos szakirodalom körültekintő és teljességre törekvő használatára és értelmezésére, valamint problémák felvetésére és ezek többirányú megközelítésére. Korábbi tanulmányai során a proszeminárium, az egyes szemináriumok keretében írott kisebb dolgozatai, valamint az olvasott szakirodalom révén szerzett tapasztalatai alapján válik képessé általában első, nagyobb terjedelmű, önálló szakmunkájának a megírására. Ezeken kívül a dolgozat tartalmi és formai követelményeiről a tantervben a szakdolgozatról leírtak alapján és a témavezetője segítségével tájékozódhat. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a szakdolgozatok védése elvileg nyilvános. Tapasztalatokat gyűjthetünk a szakdolgozat védésével kapcsolatban, ha tanulmányaink alatt egy-egy védést meghallgatunk.

 

Mivel az új, 2003 őszétől érvényben lévő KTVSz szerint a hallgató a dolgozat címét az államvizsgája előtt egy évvel a Tanulmányi Osztályon be kell jelentse (és a címváltoztatás a dolgozat leadását újabb hónapokkal hosszabbítja meg), a szakdolgozat témájának tisztázására, valamint a címnek és a témavezetőnek az Intézet vezetője általi jóváhagyására ez előtt kell sor kerüljön. Érdemes tehát a szakdolgozati szemináriumot a 8 féléves képzés esetén a 4. félév (szigorlat) után, az 5. vagy 6. félévben, 10 féléves képzés esetén pedig szintén a szigorlat után a 6. vagy 7. félévben felvenni, illetve ugyanekkor a választott témavezetővel a konzultációt megkezdeni.

 

Az Intézet vezetője által jóváhagyott, hivatalosan bejelentett címet önkényesen nem lehet megváltoztatni.

 

A szakdolgozat témavezetője nem feltétlenül azonos a hallgató által választott szakdolgozati szeminárium vezetőjével.

 

Témaválasztás

A szakdolgozat témáját a hallgató az Intézet által felajánlott témák közül vagy a saját kezdeményezésére a témavezetővel egyeztetve választja.

 

Témavezető

„Témavezető az egyetem oktatója, tudományos kutatója, illetve nem egyetemi alkalmazott szakember lehet”, és egyszerre több témavezető is számba jöhet.

A témavezető a szakdolgozatért teljes szakmai és részben adminisztratív felelősséget is vállal. A témavezetés szakmai tevékenység, így az témavezető beleegyezése nélkül a dolgozatot nem lehet leadni. A témavezető a szakdolgozat leadását megelőző évben a hallgatóval rendszeresen konzultál, a dolgozatot részleteiben elolvassa és kijavítja, tartalmi felépítésének és formai kivitelezésének megítélése egyaránt feladatai közé tartozik. A konzultációk gyakoriságáról és mennyiségéről a szakdolgozó és a témavezető közösen határoz. Érdemes azonban legalább 1 éves munkatervet kidolgozni, és a dolgozat végső megírására és az utolsó simítások elvégzésére legalább 1 hónapot szánni.

 

Formai követelmények

A legtöbb dolgozatot magyar nyelven írják, jóllehet vannak kivételek is. A dolgozat nyelvileg helyes kell legyen, a szakdolgozó be kell tartsa a magyar nyelv elfogadott szabályait, állításait, hipotéziseit vagy kérdésfelvetéseit világosan kell megfogalmazza. Mindenképpen ajánlott, hogy a szakdolgozó olyan szempontból is végigolvassa dolgozatát, hogy ő maga érti-e, amit leírt.

A szakdolgozat főbb egységei:

Címlap

Tartalomjegyzék

Bevezetés

Tárgyalás

Összefoglalás

Jegyzetek

Irodalomjegyzék

Képek, képjegyzék

Függelék (források, dokumentumok, etc.) – nem minden esetben szükséges.

 

Megjegyzések

Megjegyzések a jegyzetekhez:

– a hivatkozott irodalom rövidítése esetén a kódot az irodalomjegyzékben oldjuk fel.

– az egyik jegyzetszám alatt hivatkozott irodalomra történő újbóli hivatkozás esetén (i. m.) az előző jegyzetszámot is adjuk meg.

 

Megjegyzések a szakirodalomra történő hivatkozásokhoz (irodalomjegyzék, jegyzetek):

– a bibliográfia (könyvészeti) adatok megadásánál lehetőleg egy Magyarországon elfogadott rendhez igazodjunk, és azt következetesen alkalmazzuk.

 

Megjegyzések a képjegyzékhez:

– A képek adatainak sorrendje: Alkotó: Cím (cím fordítása), évszám (helye) – amennyiben a mű lappang vagy más okok ezt indokolják a reprodukció forrását is tüntessük fel.

 

Megjegyzések a függelékhez:

– idegen nyelvű forrásoknak a szerző által (vagy az ő megbízására) készített magyar fordítása esetében az eredetit is mellékelni kell.

 

Megjegyzések az idézetekkel kapcsolatban:

– a szakdolgozat visszautasításához vezet a hagyományos vagy digitális publikációkból hivatkozások nélküli szövegátvétel.

– az idézetek után álló jegyzetszám alatt az idézet helyét pontos oldalszámmal kell megadni (tehát nem a tanulmány teljes tartományát).

–idegen nyelvű szöveg a szerző által (vagy az ő megbízására) készített magyar fordításának a főszövegben való idézése esetén az eredetit a jegyzetben közölni kell. Ha idegen nyelven idézünk a főszövegben vagy megadjuk a magyar fordítását a lábjegyzetben vagy a főszövegben foglaljuk össze az idézet értelmét a dolgozat érvelésébe ágyazottan.

– művek címeit az eredeti nyelven adjuk meg, fordítását (akár elfogadott magyar nyelvű elnevezését vagy átírását) zárójelbe tesszük.

 

Tartalmi/szerkezeti követelmények

Amennyiben más szempont nem merül fel, a dolgozat értekező stílusban legyen megírva. Törekedni kell a szakterminusok következetes és egyértelmű használatára, a világos fogalmazásra.

 

A „Bevezetésben” elsősorban a választott téma feldolgozásainak tudománytörténeti áttekintésére kerüljön sor, és a téma megközelítésének, tárgyalásának módszertani kérdéseiről essék szó. Ebben a részben tisztázzuk azt is, hogy kutatásaink milyen módon kapcsolódnak az előzményekhez, illetve, ha ilyen még nem volt, milyen szempontból tárgyaljuk/dolgozzuk fel a szűkebb témát. Állításaink mellett próbáljunk meg érvelni, és érvelési stratégiánkat tegyük világossá.

 

A felhasznált szakirodalmat a szakdolgozó szempontjai, módszere és érvelési stratégiája szempontjából értelmezni kell, azzal szemben vagy mellett állást kell tudni foglalni. A kritikátlanul átvett, „helykitöltő” célzatú idézetek feleslegesek.

 

Akár történeti, akár tudománytörténeti, elméleti vagy módszertani dolgozatról van szó, az értekezés befejezéseként összegezni kell a témával kapcsolatban általunk elért eredményeket, vagy új felismeréseket.

 

A szakdolgozat szóbeli védése során a szakdolgozónak a bírálatra válaszolnia kell. A bíráló által szóvá tett hiányosságoknak utána kell néznie, és témája tágabb művészettörténeti kontextusával, tudománytörténeti összefüggéseivel tisztában kell lennie.

 

A szakdolgozati szemináriumra jelentkezők vagy témavezetést kérő hallgatók számára kötelező olvasmány Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? (Gondolat, Bp., 1991) című műve.

 

A jelentkezők az első alkalomra a következőket hozzák magukkal:

– a dolgozat témájának rövid leírása

– vázlat a dolgozat fejezeteinek felosztásához (ez a dolgozat leadásának utolsó pillanatáig folyamatosan módosul)

– a téma szűkebb és tágabb bibliográfiája

– ha valakinek nem körvonalazódott még a témája, gondolkodjon el azon, mely korszak, terület az, amely valamilyen okból érdekli, és legalább három művészettörténeti munkát vagy nagyobb tanulmányt (nem cikket!) nevezzen meg ezzel kapcsolatban, amelyet el is olvasott. Ha témája magyar vonatkozású, akkor ezek közül legalább az egyik a téma egyetemes művészettörténeti vonatkozásaival foglalkozzon.

A hallgatók gondolják végig a következőket:

– A választott téma művészettörténeti helye: a téma tágabb művészettörténeti összefüggései, ezzel kapcsolatos szakirodalom, eddigi kutatások ismerete.

– A téma feldolgozásának művészettörténeti módszere. Ha a témának már volt valamilyen művészettörténeti feldolgozása, akkor a módszertani kérdésekre még nagyobb hangsúlyt kell helyezni: milyen új szempontból kívánja a szakdolgozó a témát megközelíteni, ez milyen új eredményekhez vezethet.

– Milyen művészeti vagy művészettörténeti probléma áll a dolgozat középpontjában?

 

Ajánlott szakdolgozat-témák

 

A TIT művészeti és művészettörténeti programjai (Sz.A.)

Türk Péter munkássága oeuvre katalógussal (Sz.A.)

A zsenyei művésztelep (Peternák Miklós ajánlása)

Blaskó János (Majkó Katalin és Peternák Miklós ajánlása)