2009/2010-es tanév 2. (tavaszi) félév

Múzeumismeret, BA (MÜV-221/e)

Téma: 20. századi művészeti gyűjtemények, kiállítások, aktualitások

Kedd, 16.00–17.30

Szőke Annamária, docens

 

Egy időben és együtt a Gosztonyi Ferenc és a Radák Juca által vezetett 20. századi művészet-szemináriummal, a program mindhárom esetben azonos. Az egyes tanárok külön foglalkoznak az ő szemináriumukra jelentkezett hallgatókkal, a szemináriumi dolgozatokat külön-külön bírálják el. Mint a lentebbi programból látható, három alkalommal vidéki városokba utazunk el, jó lenne, ha ezekre a napokra mindenki szabaddá tudná tenni magát. Az ezzel kapcsolatos részleteket az óramegbeszélésen megbeszéljük.

 

Jegyszerzés feltétele:

1.          az órák rendszeres látogatása

2.         mindenki felkészül egy adott múzeum, kiállítóhely történetéből, az ott megtekintett gyűjteményi egység történetéből, vagy az ott megtekintett kiállítással kapcsolatos eddig megjelent sajtóanyagból. Kérdéseket fogalmaz meg a kiállítással kapcsolatban, amelyekhez támpontokat talál a lentebbi Segédletben. Ezen kérdések közül egyet feltesz az egyes órákon jelen lévő kurátoroknak, vagy – ha ilyenek nincsenek jelen – megbeszélés tárgyává tesz.

3.         Félév végén 5 oldalas írásműben foglalja össze a múzeummal / kiállítással kapcsolatos tudnivalókat, és a saját meglátásait. Ennek jellegéről az első gondolatok / kérdések elhangzása után, félév közben konzultálunk.

 

Kötelező olvasmány:

Sinkó, Katalin: Nemzeti Képtár. „Emlékezet és történelem között”. In. A Magyar Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/5.), Vol. XXVI., No. 11., 2008., Budapest, 2009.

 

A jegyszerzés feltétele Gosztonyi Ferencnél

A jegyszerzés feltétele Radák Jucánál

 

Órák / tervezett programok:

Dátum

Helyszín

Kiállítás

Hallgató

Február 9.

ELTE, 112-es terem

Óramegbeszélés

 

Február 16.

Műcsarnok

BBS 50

Páldi Lívia vezetése

 

Február 23.

MNG

20. századi művészet kiállítás

Zwickl András vezetése

 

Március 2.

MNG

1945 utáni művészet kiállítás

Szabó Melinda

Március 3. (szerda)

Székesfehérvár

Szent István Király Múzeum (Házigazda: Izinger Katalin és Gärtner Petra):

Bolond világ. Gerhes Gábor kiállítása

Új Magyar Képtár (+ művészkönyv gyűjtemény) — képek

Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhely: Aba Novák Vilmos történelmi seccója

Városi Képtár—Deák Gyűjtemény + Czimra Gyula gyűjteményes emlékkiállítása

 

Március 16.

Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum

Sasvári Edit vezetése

Mondok Zsófia

Március 23.

Ludwig Múzeum

Szipőcs Krisztina bevezetője

Kui Médea

Március 30.

Iparművészeti Múzeum

Állandó kiállítás: Gyűjtők és kincsek.

Lichner Magda vezetése.

„Kőszálon termett sajgó liliom” – A magyar szecesszió bútortervezői.

Somogyi Zsolt vezetése.

Tükörben a világ. Kiállítás az emberi természetről és a fenntartható fejlődésről.

Ékszerdoboz Dániából – kortárs dán ékszerkiállítás

 

 

 

 

 

Balogh Dávid

 

Április 6.– szünet

Április 13.

Szépművészeti Múzeum

Geskó Judit előadása

Barkóczi Flóra

Április 20.

Vasarely Múzeum

Állandó kiállítás Kép + Vers kiállítás. Rendezte: Maurer Dóra.

Megyesi Balázs

Április 27.

Virág Judit Galéria

Beszélgetés Virág Judittal + aktuális aukciós kiállítás

Vukov Mária

Május 4.

Kassák Múzeum

Képarchitektúra kiállítás

Zellei Nóra

Május 12. (szerda)

Győr

A Városi Művészeti Múzeum gyűjteményei:

Püspöki udvarbíróház – Borsos Miklós Állandó Kiállítás és Archívum

Esterházy-palota – Radnai-gyűjtemény

Zsinagóga – Vasilescu Gyűjtemény

Patkó Imre gyűjtemény

 

 

 

 

 

 

 

Őze Eszter

 

Segédlet:

A kiállítás-kritika általános szempontjai

Kidolgozta Aczél Eszter, Révész Emese és Szőke Annamária a Metszéspont02 Egyesület számára (2002)

 

I.

A kiállítás létrejöttének oka, körülményei.

Milyen kiállítás-típus volt a rendezők célja: tudományos, didaktikus, népszerűsítő vagy egyéb?

Milyen közönséget célzott meg a kiállítást, volt-e közönségkutatás?

Miért pont ez a fajta kiállítás tűnt a legmegfelelőbbnek?

Milyen nehézségekkel találták szembe magukat a rendezetők a kiállítás tervezése, ill. megvalósítása során?

Milyen távol áll egymástól az elképzelés és a megvalósítás?

 

II.

Múzeum esetében hogyan viszonylik a kiállított anyag a múzeum gyűjtési köréhez.

Miért ezek a művek vannak kiállítva?

Milyen művészet(történeti) felfogást reprezentál a kiállítás? (a szelekciónak mi volt alapja; tükröződik-e a koncepció az installációban és kiegészítő információkban)

Milyen narratívája van a kiállításnak?

Milyen képet ad a témául választott művészeti vagy művészettörténeti jelenségről összevetve az eddig megjelent feldolgozásokkal (rész- vagy összefoglaló szakirodalommal)?

 

III.

A kiállítás-rendezésről:

– az egyes művek bemutatásának módja, restaurálás

– a művek összefüggéseinek érzékeltetése, áttekinthetőség (a tárgyak egymáshoz való viszonya)

– a termek, terek elrendezése, alakítása

– posztamensek, vitrinek (vitrin és tárgy viszonya)

– világítás

– feliratok (szöveg és tárgy viszony: betűnagyság, olvashatóság) Mennyiben segítik a feliratok a tárgyak és a téma megértését, illetve milyen fajta koncepciót tükröznek?

– ismertetők (komputeres, internetes vagy videós kiegészítő információk vannak-e?)

– a katalógus és a kiállítás viszonya

– múzeumpedagógiai munka

– PR-munka: kísérő szövegek (kat. helyett); információ kifelé, média, plakát, képeslap, etc.

– a kiállítás készítőinek bemutatkozása a közönség felé

 

IV.

A kiállítás pénzügyi feltételei, költségvetés. Cél volt-e, hogy a kiállítás költségei megtérüljenek?