|
2014/2014-es tanév 1. (őszi) félév BA – Helyszíni gyakorlat (19–21. század) (MÜV-460/a) Téma: 20. századi művészeti gyűjtemények, kiállítások, aktualitások Kedd 16-17.30, Terep Szőke Annamária docens Egy időben és együtt a Gosztonyi Ferenc és a Rényi András által vezetett 20. századi művészet-szemináriummal, a program mindhárom esetben azonos. Az egyes tanárok külön foglalkoznak a szemináriumukra jelentkezett hallgatókkal, a szemináriumi dolgozatokat külön-külön bírálják el. Jegyszerzés feltétele: 1. az órák rendszeres látogatása 2. mindenki felkészül egy adott múzeum, kiállítóhely történetéből, az ott megtekintett gyűjteményi egység történetéből, vagy az ott megtekintett kiállítással kapcsolatos eddig megjelent sajtóanyagból. Kérdéseket fogalmaz meg a kiállítással kapcsolatban, amelyekhez támpontokat talál a lentebbi Segédletben. Ezen kérdések közül egyet feltesz az egyes órákon jelen lévő kurátoroknak, vagy – ha ilyenek nincsenek jelen – megbeszélés tárgyává tesz. 3. Félév végén 5 oldalas írásműben foglalja össze a múzeummal / kiállítással kapcsolatos tudnivalókat, és a saját meglátásait. Ennek jellegéről az első gondolatok / kérdések elhangzása után, félév közben konzultálunk. Órák:
Segédlet: A kiállítás-kritika általános szempontjai Kidolgozta Aczél Eszter, Révész Emese és Szőke Annamária a Metszéspont02 Egyesület számára (2002) I. A kiállítás létrejöttének oka, körülményei. Milyen kiállítás-típus volt a rendezők célja: tudományos, didaktikus, népszerűsítő vagy egyéb? Milyen közönséget célzott meg a kiállítást, volt-e közönségkutatás? Miért pont ez a fajta kiállítás tűnt a legmegfelelőbbnek? Milyen nehézségekkel találták szembe magukat a rendezetők a kiállítás tervezése, ill. megvalósítása során? Milyen távol áll egymástól az elképzelés és a megvalósítás? II. Múzeum esetében hogyan viszonylik a kiállított anyag a múzeum gyűjtési köréhez. Miért ezek a művek vannak kiállítva? Milyen művészet(történeti) felfogást reprezentál a kiállítás? (a szelekciónak mi volt alapja; tükröződik-e a koncepció az installációban és kiegészítő információkban) Milyen narratívája van a kiállításnak? Milyen képet ad a témául választott művészeti vagy művészettörténeti jelenségről összevetve az eddig megjelent feldolgozásokkal (rész- vagy összefoglaló szakirodalommal)? III. A kiállítás-rendezésről: – az egyes művek bemutatásának módja, restaurálás – a művek összefüggéseinek érzékeltetése, áttekinthetőség (a tárgyak egymáshoz való viszonya) – a termek, terek elrendezése, alakítása – posztamensek, vitrinek (vitrin és tárgy viszonya) – világítás – feliratok (szöveg és tárgy viszony: betűnagyság, olvashatóság) Mennyiben segítik a feliratok a tárgyak és a téma megértését, illetve milyen fajta koncepciót tükröznek? – ismertetők (komputeres, internetes vagy videós kiegészítő információk vannak-e?) – a katalógus és a kiállítás viszonya – múzeumpedagógiai munka – PR-munka: kísérő szövegek (kat. helyett); információ kifelé, média, plakát, képeslap, etc. – a kiállítás készítőinek bemutatkozása a közönség felé IV. A kiállítás pénzügyi feltételei, költségvetés. Cél volt-e, hogy a kiállítás költségei megtérüljenek? |