Patterns Lecture

Tények, módszerek, értelmezések.

A magyarországi ‘45 utáni (neo)avant-garde művészet fontosabb bemutatkozásai, rendezvényei itthon és külföldön (Nyugat- és Kelet-Közép-Európában egyaránt), különös tekintettel Beke László és Maurer Dóra szervezői munkásságára, a “kelet–nyugati” kapcsolatokra, valamint a médiális sokféleségre.

Előadók: Király Judit, Szőke Annamária

Asszisztensek: Barkóczi Flóra, Nagy Kristóf (2014/15), Zákányi Péter (2015/16)

ELTE, BTK, Művészettörténeti Intézet

A kurzus időszaka: 2014/15 téli szemeszter, 2015 tavaszi és őszi szemeszter, 2016 tavaszi szemeszter

 

 

Supported by PATTERNS Lectures, initiated by ERSTE Foundation and implemented by WUS Austria. www.patternslectures.org

   

 

 

2014/2015-ös tanév 1. (őszi) félév

MA – Legújabbkori magyar és egyetemes művészet speciális kérdései III. (MÜVD– 603)

Csütörtök, 15–18h

A félév programja, vizsgakövetelmények, lásd: itt

 

2014/2015-ös tanév 2. (tavaszi) félév

MA – Legújabbkori magyar és egyetemes művészet speciális kérdései III. (MÜVD– 604)

Csütörtök, 15–18h

A félév programja, vizsgakövetelmények, lásd: itt

 

2015/2016-os tanév 1. (őszi) félév

MA – Legújabbkori magyar és egyetemes művészet speciális kérdései III. (MÜVD– 603)

Csütörtök, 15.00–16.30

A félév programja, vizsgakövetelmények, lásd: itt

 

2015/2016-os tanév 2. (tavaszi) félév

MA – Legújabbkori magyar és egyetemes művészet speciális kérdései III. (MÜVD– 604)

Csütörtök, 15–16.30

A félév programja, vizsgakövetelmények, lásd: itt

 

 

Célkitűzés

A 70-es évek magyarországi progresszív/underground/(neo)avantgarde/nem-hivatalos művészetének összefoglaló feldolgozása még nem készült el. Míg az időszak progresszív művészetére a mediális sokféleség, a kísérletezés, és az expanzió a jellemző, valamint meghatározóak voltak művészek és egyes művészettörténészek / kritikusok alternatív kezdeményezései, szervezései, nem csak hazai, hanem külföldi bemutatkozásai, addig az eddig megjelent összefoglaló szakirodalom ezt a komplexitást csak töredékesen tükrözi. Ugyanakkor egyre több publikáció jelenik meg külföldön, amelyek a régió vagy a nyugati művészet ezen korszakának egyre alaposabb, új szempontú megközelítéseit nyújtják, és amelyek mellé a hazai kutatásnak és oktatásnak is fel kellene zárkóznia. Az Intézetben az elmúlt másfél évtizedben számos, a témába vágó részkutatás, szakdolgozat készült, amelyek eredményei eddig jórészt nem kerültek publikálásra. Ezen kutatások elvégzése során egyre nyilvánvalóvá vált, hogy a tudományos feldolgozások kollaboratív együttműködést igényelnek nem csupán az egyes korabeli résztvevők és a mai kutatók új generációja között, hanem a fiatal kutatók, valamint az Intézetben folyó kutatások és „külsős” kutatók között is.

Az új művészeti médiumok mindegyikének a területén meghatározó, szervező szerepet játszottak a korszakban Maurer Dóra és Beke László, akik ma már mindketten szakdolgozatok, doktori disszertációk és kutatások „tárgyai”, miközben maguk is oktatnak más intézményekben. A most kidolgozott két féléves kurzussal több, az elmúlt években intézetünkben folytatott vagy elindult kutatás koncentrált továbbfejlesztésére teszünk kísérletet. Az elsősorban MA hallgatók részére megtartott kurzus keretében arra vállalkozunk, hogy e két szereplő tevékenységére koncentrálva

1. bevezetést nyújtsunk a korszak kutatásának módszereibe, problémáiba;

2. egy-egy kiállítást, eseményt, vagy publikációt mint esettanulmányt kezelve, de a körülményeket, a „kontextust” is megvizsgálva, áttekintést adjunk a korszak mediális sokszínűségéről;

3. az előadásokhoz kapcsolódóan alapvető, hiánypótló kutatásokat bonyolítsunk le, együttműködjünk azokkal, akik ilyen kutatásokat folytatnak;

4. kitekintsünk a régió, valamint a Nyugat korabeli művészetére, valamint a kelet-nyugati művészeti kapcsolatokra, elsősorban a tárgyalásra kerülő témák alapján;

5. számba vegyük a Magyarországon elérhető, témába vágó szakirodalmat (és dokumentumokat, forrásokat), különös tekintettel arra, hogy ezek nagy része jórészt magánarchívumokban / magánkönyvtárakban van, és a hazai kutatók számára sokszor csak nehezen érhetőek el;

6. felmérjük, hogy a nemzetközi hasonló kutatásokhoz és publikációkhoz képest hol helyezkedik el a magyarországi művészettörténet;

7. reményeink szerint egy hosszabbtávú, együttműködéseken alapuló kutatás számára ösztönző lesz a kurzus, amely egy nagyobb áttekintő publikációt is eredményez majd.

 

Tervezet

A kurzus 12 főtéma köré szerveződik. Az évek szerint strukturált tematikában az egyes évekhez rendelt esemény vagy kiállítás előzményeit és későbbi vonatkozásait is megnézzük, de mindig az évtizeden belül maradva. Egy-egy előadás során, annak első részében az adott téma részletes ismertetésére kerül sor. Számba vesszük, hogy mi az, amit tudni lehet az eseményről, az azon résztvevő művészekről, művekről, létrejöttének körülményeiről, bonyolításának módjáról. Igyekszünk az összes alkotást számba venni, beazonosítani és megismerni, értelmezésüket elvégezni, amennyiben ez lehetséges. Megnézzük, hogy mit írtak eddig az eseményről, illetve azt, hogy milyen információk birtokában voltak a résztvevők az adott területtel kapcsolatban, vagyis kideríteni, hogy ők maguk miket olvastak, illetve hogy honnan nyertek ösztönzéseket. Minden eseményhez tartozik egy „kitekintés”, amely azonos vagy hasonló témájú események összefüggésében értelmezi a főtémát. Ezek után fogalmazzuk meg a téma értelezése szempontjából fontos kérdéseket, és megvizsgáljuk, hogy ezekre milyen válaszok adhatók. Ennek révén új szempontú megközelítésekre kerülhet sor, illetve a hiányzó adatok, források felkutatására. Reményeink szerint minden témához kiegészítéseket tudnak tenni BL vagy MD.

Kitekintés arra, hogy a kiállítások milyen kulturális / művészeti közegben jöttek létre (egy-egy hivatalos kiállítás és folyóirat megnézése: Műcsarnok kiállításai, Művészet folyóirat egyes számai), mennyiben voltak az események függetlenek az adott intézményi lehetőségektől, illetve mennyiben használták ki annak “kiskapuit”.

Az előadás résztvevői külön időpontban látogatást tesznek az Artpool Művészetkutató Központban, ahol a témák szempontjából megkerülhetetlen archívumba a központ vezetői tartanak bevezetést.

 

Az előadások témája

 

Téma:                Az R kiállítás. Műszaki Egyetem, Budapest, 1970. december.

Kiállító művészek: Attalai Gábor, Bak Imre, Baranyay András, Csiky Tibor, Csutoros Sándor, Donáth Péter, Erdély Miklós, Galántai György, Haraszty István, Haris László, Hencze Tamás, Ilyés István, Jovánovics György, Korniss Dezső, Lakner László, Lantos Ferenc, Major János, Méhes László, Molnár Sándor, Molnár V. József, Papp Oszkár, Pauer Gyula, Temesi Nóra, Szentjóby Tamás, Tót Endre, Türk Péter.

Összefoglalás: Az 1970-ben megrendezett R kiállítás az egyik legfontosabb “kánonteremtő” kiállításnak számít a magyarországi neoavantgarde művészet történetében. Greskovics Eszter 2012-es szakdolgozatában kísérletet tett a kiállítás rekonstrukciójára, valamint a kiállítás létrejötte körülményeinek a feltárására. Az előadás során áttekintjük a hazai helyzetet: az R kiállítás előzményeit és következményeit, az 1970-es év más, hasonló kiállításait (Mozgás ’70, Pécs; Balatonboglár; Wystawa grupy artistow wegierskich. Arsenal, Poznan, Biuro Wystaw Artystycznych, Łódz, Muzeum Pomorza Zachodniego, Szczecin, 1970. május-tól, sat.), valamint az R kiállítás jelentőségét Beke László és Maurer Dóra (ekkor: Bécsben) szempontjából.

Kitekintés:       Meghatározó (kánonteremtő) kiállítások a 60as évek végén és a 70-es években. A kurátorok szerepe. A kiállítás-rekonstrukció, a „kiállítás-történet” (exhibition history).

Vendég:            Előadó: Greskovics Eszter.

 

Téma:                Elképzelés. A magyar konceptművészet kezdetei. Beke László gyűjteménye, 1971.

Művészek:    Attalai Gábor, Bak Imre, Bálint István, Baranyay András, Csáji Attila, Csiky Tibor, Donáth Péter, Erdély Miklós, Fajó János, Ficzek Ferenc, Gulyás Gyula, Haraszty István, Hencze Tamás, Jovánovics György, Kemény György, Keserü Ilona, Kismányoki Károly, Korniss Dezső, Lakner László, Lantos Ferenc, Legéndy Péter, Major János, Méhes László, Perneczky Géza, Pinczehelyi Sándor, Schaár Erzsébet--Gulyás Gyula, Szentjóby Tamás, Szijártó Kálmán, Tót Endre, Türk Péter. Pauer Gyula Pszeudo műgyűjteménye: Attalai, Gábor, Bak Imre, Csáji Attila, Csiky Tibor, Donáth Péter, Gulyás Gyula, Hencze Tamás, Jovánovics György, Lakner László, Legéndy Péter, Major János, Méhes László, Szentjóby Tamás, Tót Endre, Türk Péter, Janos Urban, Aknai Tamás.

Összefoglalás: Az Elképzelés a magyarországi konceptuális művészet legfontosabb korabeli gyűjteménye. A 1990-es években részlegesen már kutatható volt az Artpool Művészetkutató Központban, az igaz érdeklődés iránta azonban a 2000-es években indult meg. Maurer Dóra 2008-ban mutatta be egy kiállításon, és ebben az évben került sor publikálására is. A konceptualizmus a korszak tárgyalt művészetének egészét jellemzi valamilyen vonatkozásban. Az előadás áttekintjük, hogy mely alapvető írások, könyvek voltak ismertek a résztvevők számára, milyen írások jelentek meg a konceptuális művészetről, és hogyan értelmezték azt. Az Elképzelés gyűjtemény összeállításának módszeréből kiindulva kitekintünk a mail art (küldeményművészet) és a levelezések funkciójára és jelentőségére a szervezésben, az információcserében és a kommunikációban, valamint a konceptuális művészet és a mail art összefüggésére.

Kitekintés:       A konceptuális művészet hatása Magyarországon; mail art (küldeményművészet).

 

Téma:                Klaus Groh: Aktuelle Kunst in Osteuropa. DuMont, Köln, 1972.

Összefoglalás: Groh könyve igen fontos hozzájárulás volt a kelet-európai, elsősorban konceptuális művészet megismertetéséhez. A könyvben publikált eredeti művek nem rég kerültek elő a Brémai Egyetem Kelet-Európa Kutatóintézetében (Forschungsstelle Osteuropa, Bremen an der Universitaet Bremen), feldolgozásukban részt vesz Lájer Vera, az Intézet doktorandusza. A könyv anyaga összeállításának körülményei mellet az előadás kitér a kelet közép-európai kapcsolatok alakulása, illetve más olyan, a régióval foglalkozó kiállításokra, amelyen magyar művészek vettek rész (Cseh-szlovák-magyar találkozó, Balatonboglár Beke László szervezésében, 1972.; st.jauby – jovanovics – lakner – miklós – pauer – tot. Galeria Foksal, Varsó, 1972.; Tendencija 5. Galerija Suvremene Umjetnosti, Zágráb, 1973.; Najnowsza Sztuka Wegierska. Galeria Sztuki Najnowszej, Wroclaw, 1976.; aspekten van de aktuele kunst in oost-europa 1965–1973. ICC – Internationaal Cultureel Centrum, Antwerpen, 1974.), valamint kelet-európai művészek jelenlétére Magyarországon (Balatonbogláron, a Fiatal Művészek Klubjában, Stano Filko a MOM-ban, 1979.)

Kitekintés:       Kelet Közép-Európai kapcsolatok alakulása:

– Cseh-szlovák-magyar találkozó, Balatonboglár Beke László szervezésében, 1972.

– st.jauby – jovanovics – lakner – miklós – pauer – tot. Galeria Foksal, Varsó, 1972.05. Szervezte: W. Borowski, Brendel János.

– Tendencija 5. Galerija Suvremene Umjetnosti, Zágráb, 1973. (A magyar részvételt posztamensre helyezett album formájában Beke László szervezte. 18 magyar művész.)

– Najnowsza Sztuka Wegierska. Galeria Sztuki Najnowszej, Wroclaw, 1976.04.20.–05.20. (Attalai Gábor, Bak Imre, Erdély Miklós, Gáyor Tibor, Legéndy Péter, Maurer Dóra, Pauer Gyula, Tót Endre)

– aspekten van de aktuele kunst in oost-europa 1965–1973. Exh. Cat.. ICC - Internationaal Cultureel Centrum, Antwerpen. van 01-30.06.1974. Kat. Redaktie: J. Schwind.

Hongarije: Attalai, Bak, Kéri, Perneczky, Tót

Polen: Baginski, Beres, Borowski, Chwalczyk, Golkowska, Gostomski, Haka, Jurkiewicz, Kawiak, Krasinski, Lachowicz, Marcolla, Natalia II, Robakowski, Sosnowski, Strangret,

Tsjecho-slowakije: Brikcius, Filko, Knizak, Kocman, Mlynarcik, Moucha, Stembera, Toth, Valoch

Joegoslavie: Todorovic, Trubjak

– valamint: kelet-európai művészek Balatonbogláron, a Fiatal Művészek Klubjában, Stano Filko a MOM-ban, 1979.

 

Téma:                Hungarian Schmuck, Beau Geste Press, 1973. április. (= Ma ma [in memoriam Kassák] című titkos SUMUS folyóirat 2. száma.)

Résztvevők: Attalai Gábor, Bak Imre, Bálint István, Beke László, Donáth Péter, Erdély Miklós, Eötvös Péter, Gáyor Tibor, Hap Béla, Háy Ágnes, Hencze Tamás, Jovánovics György, Kassák Studió, Konkoly Gyula, Legéndy Péter, Lajtai Péter, Major János, Maurer Dóra, Pauer Gyula, Perneczky Géza, Szentjóby Tamás, Tót Endre, Türk Péter, Urbán János + hirdetések: FluxShoe, G. Brecht: Water Yam, Najmányi László: Grigorij Jerimovics Raszputyin élete és szerencsétlen halála; Avantgarde fesztivál.

Összefoglalás: David Mayor Schmuck című antológia-sorozata 3. magyar számának összeállításában Maurer Dóra és Beke László is közreműködött. Itt jelent meg Beke László a „Concept art” as the Possilbility of Young Hungarian Artists című írása, amely jelzi, hogy a konceptuális művészet jelentette a „lehetőséget” arra, hogy a magyar progresszív művészek bemutatkozhassanak a nyugati világban. Hasonló, és azonos volumenű bemutatkozásra került sor 1974-ben a CAYC által szervezett Festival de la Vangardia Hungara katalógusában is. Ezt a két kiadványt összevetjük az 1973-as évben megrendezésre került egyéb kiállításokkal, amelyeken magyar művészek vettek részt (Fluxshoe; 8e Biennale de Paris; Aspekten van Hedendaagse Hongaarse Kunst, T’Hoogt, Utrecht; Information / Perception / Reflexion, . Södertälje Konsthall), és megnézzük nyugat-európai kapcsolatok alakulását.

Vendég:            Kutasy Mercédesz.

Kitekintés:       Nyugat-Európai kapcsolatok alakulása:

– Festival de la Vangardia Hungara. CAYC, Buenos Aires, 1974. (23 művész) Kat.

– Fluxshoe. Museum of Modern Art, Oxford; Croydon College of Art; Blackburn Museum, Blackburn; Midland Group Gallery, Nottingham, 1973. január. Rendezte David Mayor. (Magyar résztvevők: Maurer Dóra, Gáyor Tibor, Tót Endre) Kat. (ebből Maurer közölt a Szétfolyóirat általa szerkesztett számában)

– 8e Biennale de Paris. Musée National d’Art Moderne, Paris, 1973.09.14.–10.21. (Magyar kiállítók: Jovánovics, Szentjóby, Legéndy, Pauer; film: Bódy, Maurer Dóra–Gulyás János; zene: Sáry László, Jeney Zoltán, Eötvös Péter, Bozay Attila)

– Aspekten van Hedendaagse Hongaarse Kunst. T’Hoogt, Utrecht, 1973.09.18.–; Prinsetún, Leeuwarden, 1973.12.–1974.01.06.; Arnheim, 1974. 02.–; Hoogeveen, 1974.04.–, Hollandia. Szervezte: Koos van Duinen. Katalógus bevezetők: Beke László, Sík Csaba. Kiállítók: Attalai Gábor, Bak Imre, Bálint Endre, Csáji Attila, Erdély Miklós, Fajó János, Gáyor Tibor, Gross Arnold, Gyarmathy Tihamér, Haraszty István, Hencze Tamás, Lakner László, Maurer Dóra, Nádler István, Szentjóby Tamás, Temesi Nóra, Vajda Júlia. Kat.

– Information / Perception / Reflexion. Rendezte: Beatrice Parent. Södertälje Konsthall, Södertälje, Svédország, 1973.11.30.–1974.01.13. Kiállítók: Attalai Gábor, Bak Imre, Baranyay András, Erdély Miklós, Lakner László, Major János, Maurer Dóra, Tót Endre, Szentjóby Tamás.

 

Téma:             Kép/vers. Fiatal Művészek Klubja, Budapest, 1974. A kiállítás anyagát válogatta és a bemutatót rendezte Maurer Dóra és (kisebb mértékben) Beke László.

Művészek:    Guillaume Apollinaire, Alain Arias-Misson, Gábor Attalai, Ronaldo Azeredo, Imre Bak, Klaus Basset, Josef Bauer, Max Bense, Henryk Berlewi, Jean François Bory, Edgard Braga, George Brecht, Claus Bremer, Alpár Bujdosó, Klaus Burkhardt, John Cage, Augusto de Campos, Lewis Carroll (?), Henri Chopin, Bob Cobbing, Robin Crozier, Gerrit Jan de Rook, Paul de Vree, Theo van Doesburg, Reinhard Döhl, Stanisław Dróżdż, Dániel Erdély, Miklós Erdély, Stano Filko, Ian Hamilton Finlay, John Furnival, Heinz Gappmayr, Pierre Garnier, Tibor Gáyor, B. István Gellér, Jochen Gerz, Mathias Goeritz, Eugen Gomringer, Lily Greenham, Grigar (?), Bohumila Grögerová, José Lino Grünewald, Károly Halász, Béla Hap, Helmut Heissenbüttel, David Helwig (?), Josef Hiršal, Christophe Jacquet (?), Ernst Jandl, Lajos Kassák, László Kerekes, Károly Kismányoki, Jiří Kolář, Jaroslav Kozlowski, Ferdinand Kriwet, Jalu Kurek, László Lakner, Ferenc Lantos, Péter Legéndy, Fritz Lichtenauer, El Liszickij, Arrigo Lora-Totino, Luther Blissett (?), Vlagyimir Majakovszkij, János Major, Dóra Maurer, Hans Jörg Mayer, David Mayor, Jules Moineau, Franz Mon, Piet Mondrian, Edwin Morgan, Christian Morgenstern, László Nagy, Maurizio Nannucci, Paul Neuhuys, Giulia Niccolai, Roland Nicolaus, Seiichi Niikumi, Ladislav Novak, Yōko Ono, Roman Opalka, Clemente Padin, Paes (?),Franziska Pfeiffer, Décio Pignatari, Sándor Pinczehelyi, Porfirius (?), Kasimierz Posadecki, Péter Prutkay, Gerhard Rühm, Roland Sabatier, (Stéphane) Sarenco, Kurt Schwitters, Mieko Shiomi, Sohahiro (?), Mary Ellen Solt, Adriano Spatola, Władysław Strzemiński, Samuel Szczekacz, Tamás Szentjóby, Kálmán Szíjártó, Sztuka Fabryka, Károly Tamkó Sirató, Salette Tavares, Miroljub Todorovic, Endre Tót, Gábor Tóth, Péter Türk, Tim Ulrichs, János Urbán, Miloš Urbásek, Jiří Valoch, Ben Vautier, Andrej Andrejevics Vozneszenszkij, Sándor Weöres, Wiener (?), Emmett Williams, Wulle Konsumkunst, Syoji Yoshizawa

Összefoglalás: Beke László 1974-1977 között volt a Fiatal Művészek Klubja képzőművészeti szekciójának vezetője. A Klub az egyik legfontosabb helyszíne volt a progresszív művészeti rendezvényeknek, mintegy felváltotta a korábban meghatározó balatonboglári tárlatokat Galántai György műtermében, amelyeket 1973-ben betiltottak. Maurer Dóra Tóth Gáborral Balatonbogláron rendezte meg 1973-ban a Szövegek / Texts című kiállítást, amely a képzőművészet és az irodalom határterületével foglakozott, és jórészt konceptuális munkákat tartalmazott. Ennek folytatása volt a Kép/vers kiállítás az FMK-ban, amelynek kísérő szövegében Beke először adott rövid áttekintést Magyarországon a kortárs kísérleti költészet különböző irányzatairól és fogalmairól. Ezzel összefüggésben a szamizdatként terjedő Expresszió önmanipuláló szétfolyóirat Beke és Maurer szerkesztette számait és az 1978-es Oosteuropese Konkrete en Visuele Poëzie c. kiállítást vizsgáljuk meg.

Kitekintés:       Szövegek / Text, 1973, Balatonboglár.

Szétfolyóiratok (Beke és Maurer szerkesztései, ezekben több kísérleti költészet, amely a kiállításon is megjelent.).

Oosteuropese Konkrete en Visuele Poëzie c. kiállítás, 1978.

Vendég:            Bényi Csilla, Cziráki Szilvia, Dékei Kriszta.

 

Téma:                Ismeretterjesztő előadások, tájékozódás, népszerűsítés, tanítás. Előadássorozat a Józsefvárosi Képzőművész Kör és a [Ganz-MÁVAG] művelődési központ fotó- és amatőrfilm szakkörének [Dziga Vertov Fotó és Amatőrfilm Szakkör] közös rendezésében, 1975. okt. 16-1976. máj. 20.

Összefoglalás:        A kiállításokkal és egyéb rendezvényekkel párhuzamosan 1974 és 1977 között számos ismeretterjesztő előadásra is sor került az FKM-ban, a Józsefvárosi Képzőművésze körben (Ganz MÁVAG Művelődési Központ), és más helyeken, amelyeket a (neo)avantgarde egyes képviselői: művészek, művészettörténészek és kritikusok tartottak. A Ganz MÁVAG-ban ezek a Maurer Dóra és Erdély Miklós által folytatott alternatív művészetoktatási tevékenységgel is szorosan összefüggtek. Ezek előadásokról alig rendelkezünk konkrét dokumentumokkal, de kortárs művészet legújabb irányzatairól terjesztett „nem hivatalos” információk tetten érhetőek a szamizdat kiadványokban is. Az előadáson összevetjük ezeket a második nyilvánosságban folytatott ismeretterjesztő tevékenységeket a korabeli hivatalos és fél-hivatalos csatornákon szórványosan elérhető ismeretekkel.

Kitekintés:       Ismeretterjesztő előadások a kortárs hazai és nemzetközi művészetről: a Józsefvárosi Képzőművész Körben, az FMK-ban, és külföldön. Szamizdat-kiadványok. Szamizdatban terjedő fordításirodalom. A hivatalos hazai kiadványokban közölt hírek, cikkek. A külföldön megjelenő magyar nyelvű folyóiratok szerepe. A hivatalos ismeretterjesztő és népművelő intézmények szerepe. Az első kispéldányszámban megjelent antológiák.

 

Téma:                Expozíció. Fotó/művészet. A kiállítást rendezte: Beke László, Maurer Dóra. Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan, 1976.10.24-1977.01.31.

Kiállító művészek:   Attalai Gábor, Bak Imre, Baranyay András, Birkás Ákos, Csiky Tibor, Donáth Péter, Erdély_Miklós, Ficzek Ferenc, Galántai György, Gáyor Tibor, Gulyás János, Hajas Tibor, Halász Károly, Hámos Gusztáv, Haris László, Jovánovics György, Károlyi Zsigmond, Kéri Ádám, Kismányoki Károly, Legéndy Péter, Major János, Maurer Dóra, Méhes László, Pauer Gyula, Pinczehelyi Sándor, Szirányi István, Tót Endre, Tóth Gábor, Türk Péter, Veres Júlia, Vető János.

A fotómontázs témához (tanulmány: Körner Éva):    Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér, Jakovits József, Kassák Lajos, Kepes György, Kondor Béla, Korniss Dezső, Lengyel Lajos, Moholy-Nagy László, Ország Lili, Pap Gyula, Vajda Júlia, Vajda Lajos

Összefoglalás: A Maurer és Beke által rendezett kiállítás a képzőművészeti fotóhasználat legfontosabb kiállítása a korszakban. Beke László témáról írt alapvető tanulmányai a kiállítást megelőzően jelentek meg. Jóllehet a konceptuális fotóhasználat iránt a 2000-es évek második felében Magyarországon megélénkült az érdeklődés, és egyes magángalériák kínálatában ma már fontos szerepet játszanak az e körbe sorolható fotók, az 1976-os kiállítás történeti feldolgozására még nem került sor. Az előadásban megpróbáljuk összevetni az itt kiállított anyagot egyrészt az 1978-es Oosteuropese Conceptuele Fotografie című kiállításéval (amennyiben ez lehetséges), illetve feltérképezni, hogy a régió fotó/művészetének feldolgozásai hogyan állnak.

Kitekintés:       Fotó+művészet kapcsolata a 70-es években.

                            Oosteuropese Conceptuele Fotografie. Technische Hochschule, Eindhoven, Hollandia, 1977. Résztvevők: Erdély Miklós, Szombathy Bálint, Józef Robakowski, Karel Miler, és még ???

Vendég:            Barkóczi Flóra, Szilágyi Sándor.

 

Téma:                Peter Weibel videobemutatója a Józsefvárosi Képzőművész Kör, Ganz MÁVAG Fotó és Filmszakkör és a Balázs Béla Stúdió szervezésében, Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest, 1977. április 1.: Peter Weibel, Dan Graham, Arnulf Rainer, Dieter Rot, Douglas Davis, Nam June Paik, Peter Campus, stb. művei.

Összefoglalás: A vetítésre a Ganz MÁVAG-ban folyó oktatási tevékenységgel és az FMK képzőművészeti programjával összefüggésben került sor. Weibelt Maurer Dóra hívta meg Magyarországra. Az előadás keretében legelsősorban megpróbáljuk kideríteni, hogy konkrétan mely műveket vetíthette Weibel ezen a legendás videobemutatón, remélve, hogy ennek révén esetleg egyes vetített művek hatására is következtetni lehet. A téma technikai vonatkozásaira tekintettel ezen előadás előkészítésben együttműködünk a téma hazai szekértőjével, Peternák Miklóssal, illetve a C3-mal és az MKE Intermédia Tanszékével. A videó- és a kísérleti film-művészet Mo-i megjelenésének korai fejleményeire összepontosítunk, továbbra is BL és MD tevékenysége kapcsán, kevésbé foglalkozunk a nyilvánvalóan fontos, de jobban feldolgozott területekkel: a BBS-sel és Bódy Gábor szerepével.

Kitekintés:       Mozgókép és művészet a 70-es években. A videoművészet kezdetei Mo-n. Kísérleti filmművészet. Műhelyek, külföldi művészek bemutatkozásai, előadások, cikkek.

Vendég:            Peternák Miklós, Rózsás Lívia.

 

Téma:                Miedzynarodowe Triennale Rysunku (The International Drawing Triennal), Muzeum Architektury, Wroclaw, 1978. 06-08.; Elements of Drawing (a Miedzynarodowe Triennale Rysunku, Wroclaw részeként), Studio Teatr Galeria, Varsó, 1978.09.21-10.15.

                            Magyar részvevő: Erdély Miklós: 2. díjat nyert.

Összefoglalás: A konceptuális művészet hatására a rajz, a grafika hagyományos műfajai is jelentés és funkciómódosuláson mentek át. Egyrészt a „koncept” és a hagyományos „nyomhagyás” határterületéről lehet beszélni, másrészt a rajz elemeinek szisztematikus vizsgálatáról. Ezen „kísérletek” legális bemutatására alkalmat és lehetőséget nyújtottak a különféle grafikai biennálék és triennálék, amelyeken a korábbi előadásokon érintett kiállításokon részt vevő művészek egyénileg vettek részt. Magyarországon többek között Erdély Miklós volt az, aki Maurer Dórával is szoros együttműködésben, pedagógiai és alkotói gyakorlatában is újragondolta a rajz fogalmát. Ezzel egyidőben több kiállításra is sor került (többet között Maurer Dóra szervezésében vagy közreműködésével), amelyeken nemzetközi összefüggésben mutatták be ezt az új rajzfelfogást („Rajzolsz?”, FMK, 1979.; Rajz / Drawing. Pécs, 1980.; Vonal / Line / Linie / Ligne. Pécs, 1981.) Az előadás keretében térünk ki az egész korszakra jellemző konstruktív-szisztematikus művészetre, illetve ennek összefüggéseire a mediális gondolkozással.

Kitekintés:       A rajzzal, az rajz elemeivel, valamint a konstruktív-szisztematikus művészettel foglalkozó kiállítások:

Sorozatművek / Serial Works (Kortárs művészet magángyűjteményekben / Contemporary Art in Private Collections 2). Csók István Képtár / Gallery István Csók, Székesfehérvár, 1976.12.12.–1977.05. – Maurer Dóra részvétel a szervezésben, anyaggyűjtés (európai körút).

Résztvevők:  Getulio Alviani, Klaus Brasset, Jakob Bill, Max Bill, Bob Bonies, Vaclav Bostik, Hartmut Böhm, Antonio Calderara, Harold Chase, Inge Dick, Erdély Miklós, Ficzek Ferenc, Gáyor Tibor, Camille Graeser, Gulyás Gyula, Halász Károly, Erwin Heerich, Hencze Tamás, Ewerdt Hilgemann, Vlagyimir Jankilevszkij, Josef Jankovic, Jovánovics György, Jan Kubicek, Andrzej Lachowitz, Richard Paul Lohse, Maurer Dóra, Raul Meel, Megyik János, Mengyán András, Samuel Meyering, Francois Morellet, Renate Neuser, Roman Opalka, Paizs László, Pinczehelyi Sándor, Bridget Riley, Helge Roed, Antoni Starczewski, Peter Struycken, B. Jon Thogmartin, Jorrit Tornquist, Tóth Gábor, Türk Péter, Milos Urbasek, Jiri Valoch

 

Exakte Tendenzen – an der Kunstmesse Wien, 1978. Összeállította: Dieter Bogner.

Magyar résztvevők: Maurer Dóra, Gáyor Tibor, Jovánovics György, Megyik János.

 

Theorie und Praxis der konstruktiven Kunst heute. Szimpózium és kiállítás. Rendezte: Dieter Bogner. Buchberg, 1979.

Magyar résztvevők: Maurer Dóra, Gáyor Tibor.

Katalógus.

 

„Rajzolsz?” A képzőművész szekció meghívásos rajzkiállítása. Szervezte: Bán András. FMK, 1979.01.12.

Kiállítók:       Birkás Ákos, Fazekas György, Halász András, Herczeg László, Horváth Emese, Károlyi Zsigmond, Kelemen Károly, Koncz András, Lengyel András, Máli János, Susánszky Ferenc, Szirányi István, Tolvaly Ernő.

Mappa-katalógus.

 

Rajz / Drawing. A kiállítást szervezte, rendezte / The exhibition organised by Pinczehelyi, Sándor. Pécsi Galéria, Pécs, 1980.03.09-31.

Résztvevők:  Albert Zsuzsa, Albrecht D., Helena Almeida, Getulio Alviani, Attalai Gábor, Bachman Gábor, Barabás Márton, Baranyay András, Horst Bartnig, Peter Bartos, Juraj Bartusz, Benes József, Jan Berdyszak, Birkás Ákos, Ion Bitzan, Geta Bratescu, Dalibor Chatrny, Waltraut Cooper, Lubomir Durcek, Erdély_Miklós, Erdős János, Felvidéki András, Ficzek Ferenc, Rudolf Fila, Michael Freudenberg, Fürtös György, R. Fürtös Ilona, Galántai György, Gáyor Tibor, Gellér B. István, Gerle Margit, Halász Károly, Klaus Hähner-Springmühl, Herman Hebler, Hegedüs László, Helényi Tibor, Heritész Gábor, Reino Heitanen, Lumir Hladík, Jozef Jankovic, Károlyi Zsigmond, Angelika Kaufman, Kecskeméti Sándor, Kemény György, Kéri Ádám, Michal Kern, J. H. Kocman, Kocsis Imre (H), Kocsis Imre (D), Matti Kosleka, Körösényi Tamás, Lantos Ferenc, Lovas Ilona, Peter Lowe, Lugossy Mária, Maurer Dóra, Megyik János, Juraj Melis, Mario Merz, Molnár Kálmán, Molnár Vera, Francois Morellet, Nagyvári László, Ioachim Nica, Ortutay Tamás, Iain Patterson, Helha Philipp, Oscar Putz, Reich Gábor, Robert Rehfeld, Jozef Robakowski, Helge Roed, Pavel Rudolf, Schmal Károly, Schrammel Imre, Rudolf Sikora, Somogyi Győző, Miroslav Sutej, Swierkiewicz Róbert, Szenes Zsuzsa, Szilasi Anna, Szilvitzky Margit, Dezider Tóth, Trischler Ferenc, Vajda Júlia, Valkó László, Jiri Valoch, Várnagy Ildikó, Várnagy Péter, Peter Weibel

 

Vonal / Line / Linie / Ligne. A kiállítást rendezték: Maurer Dóra és Pinczehelyi Sándor. Pécsi Galéria, Pécs, 1981.04.26-05.17.

Résztvevők:  Helena Almeida, Klauss Basset, Waltraut Cooper, Enyedi Ildikó, Erdély Miklós, Ivan Ladislav Galeta, Gáyor Tibor, Dan Graham, Walter Kaitna, Károlyi Zsigmond, Keserű Ilona, Yvonne Kracht, Koncz András, Edward Krasinski, Lantos Ferenc, Maurer Dóra, Megyik János, Mengyán András, Antoni Mikolajczyk, Vera Molnar, Francois Morellet, Torsten Ridell, Józef Robakowski, Sáry László, Ed Sommer, Jesus Rafael Soto, Henryk Stazewski, Petr Stembera, Zdenek Sykora, Goran Trbuljak, Richard Tuttle, Türk Péter, Riszard Wasko, Peter Weibel, Gillian Wise Ciobotaru

 

Téma:             Works and Words. Avantgarde aus Osteuropa. de Appel, Amsterdam, 1979.09. 20-30.

Résztvevők:  Attalai Gábor, Zoran Belic, Jerzy Beres, Bódy Gábor, Erdély Miklós, Tomislav Gotovac, Frank Gribling, Buky Grinberg, Hajas Tibor, Háy Ágnes, Nan Hoover, Sanja Ivekovic, Servie Janssen, Károlyi Zsigmond, Tomasz Konart, Jiri Kovanda, Harrie de Kroon, Zofia Kulik & Przemyslaw Kwiek, Dalibor Martinis, Raul Marroquin, Maurer Dóra, Antoni Mikolajczyk, Jan Mlcoch, Teresa Murak, Andrzej Paruzel, Sef Peeters, Reindeer Werk, Józef Robakowski, Tomasz Sikorski, Petr Stembera, Mladen Stilinovic, Rasa Todosijevic, Tót Endre, Zbigniew Warpechowski, Ryszard Wasko, Albert can der Weide. Fotókiállítás: Franklin Aalders, Jaroslav Andel, Lubomir Durcek, Janusz Haka, Vladimir Gudac, Halász Károly, Vladimir Havrilla, Cezary Jaworski, Jovánovics György, Jacek Jozwiak, Kelemen Károly, Michal Kern, Julius Koller, Romulad Kutera, Pawel Kwiek, Andrzej Lachowicz, Legéndy Péter, Natalia LL, Karel Miler, Pinczehelyi Sándor, Jaroslav Richtr, Zdzislaw Sosnowski & Teresa Tyszkiewicz, Janusz Szczerek, Szirányi István, Jiri Valoch, Vető János, et al. Magyar filmek: Bódy Gábor, Erdély Miklós, Háy Ágnes, Maurer Dóra, Hajas Tibor, Jeney Zoltán, Tímár Péter, Tót Endre, Tóth János (the whole film list in: Cat. p. 67.)

Összefoglalás: A Works and Words a kelet-európai (lengyel, magyar, csehszlovák, jugoszláv) performance-, akció-, fotó-, és kísérleti film-művészet nagy „kánonteremtő” bemutatkozása volt. Katalógusában minden országhoz egy kronológia is tartozott, amelyben a régió neoavantgarde művészete történetének főbb alaptörténéseit is megadták (a magyar kronológia összeállítói: Beke, Hegyi, Maurer). Intézetünkben a közelmúltban írt a kiállításról MA szakdolgozatot Szűcs Luca, és ezzel közel egy időben jelent meg a témáról Marga van Mechelen tanulmánya is. Mindketten tárgyalják a kiállítás és fesztivál létrejöttének körülményeit (a Flash Art és az I AM fesztival fontosságát) és jelentőségét, ugyanakkor a konkrétan előadott vagy bemutatott művekről ismereteink még hiányosak. Ennek tisztázása mellett az előadás külön hangsúlyt helyez a kelet-európaiság fogalmának akkori értelmezésére, amely a kiállítás szervezésekor fontos hangsúlyt kapott.

Vendég:            Szűcs Luca, MA.

Kitekintés:       „Kelet-Európa szindróma”: hogyan viszonyultak a művészek és művészetkritikusok a „kelet-európaisághoz”? (Egy másik eset: Disszidens Biennálé, Velence, 1977.); Holland és belga kapcsolatok. A Flash Art kapcsolatok (Giancarlo Politi, Art Diary). Az I AM fesztivál.

 

Téma:                Künstler aus Ungarn. Kunsthalle Wilhelmshaven, 1980.08.26.–09.21. Szervezte: Jürgen Weichardt.

Résztvevők:  Baranyay András, Erdély_Miklós, Gáyor Tibor, Halász András, Jovánovics György, Károlyi Zsigmond, Maurer Dóra, Megyik János, Mengyán András, Szentjóby Tamás, Türk Péter. Films: Gábor Bódy, Ildikó Enyedi, Miklós Edély, Tibor Hajas, Ágnes Háy, Zoltán Jeney, Dóra Maurer, László Vidovszky. Music: Zoltán Jeney, László Sáry, László Vidovszky.

Összefoglalás: Künstler aus Ungarn szervezésében Beke és Maurer is közreműködött (?). A kiállítás katalógusa az első jelentős összegzése a 70-es évek (neo)avantgardjának is, jóllehet a kiállító művészek száma nem volt tetemes. A katalógusban közölt, részletes, képekkel illusztrált kronológia a korszak kutatásának mindmáig a kiindulópontja. Fontos fejlemény volt, hogy az új zene is teret kapott a bemutatón, és a kísérleti film és az új zene összefüggései is hangsúlyt kaptak. A németországi kiállítással egyidőben került sor Magyarországon is az első, a hetvenes évekre visszatekintő kiállításokra, amelyek mind máig a kutatások forrásai és szakirodalmai is egyben. Ugyanekkor jelentek meg, immár az egyetlen hivatalos kortárs művészeti folyóiratban is, az első visszatekintések az évtized intermediális, interdiszciplináris művészetére. A nyolcvanas években pedig egyes részterületek feldolgozására is sor került (Film/művészet; Más/kép, kísérleti film, tárgy művészet), és egyes szöveggyűjtemények is megjelentek (fotó, videó). Ugyanakkor az intermedialitás az új festészet előtérbe kerülésével háttérbe szorult, egészen 1991-ig, az Intermédia Tanszék megalapításáig a MKE-n.

Kitekintés:       A 60-70-es évek avantgarde-jának első feldolgozásai, visszatekintő kiállításai: kronológiák, Iparterv, Szürenon, Tendenciák, Székesfehérvár, monográfiák, sat. A Prospekt 80/1. 6 Hongaarse Kunstenaars. Museum voor Hedendaagse Kunst, Gent, 1980. 03.29.–04.27. Rendezte Jan Hoet.

 

Téma:               Hogyan jelenik meg a hetvenes évek magyarországi művészete 1989 után kiállításokon, katalógusokban, és írásokban, melyek ezt az időszakot tárgyalják?

Összefoglalás: Igyekszünk összehasonlítani, hogy a 70-es évek művészete hogyan van feldolgozva a régióban és Nyugaton, milyen alapkutatások folynak, illetve milyen szempontok szerint dolgozzák fel. Hol helyezkedik el ezekhez viszonyítva a magyarországi művészet feldolgozottsága? Hol találhatók meg külföldön magyar művészek művei ebből a korszakból (múzeumok, magángyűjtemények, archívumok). Milyen írások jelentek meg külföldön a magyar művészetről? Ez egyben egy hungarológiai kutatás is. Milyen változásokat következtek be itthon a 70-es évek művészetének kutatásában?