2019/2020-as tanév 1. (őszi) félév BA – Helyszíni gyakorlat (modern és jelenkori művészet) (MÜV–462) Téma: Aktuális kiállítások Kedd 16.00–17.30, Terep Szőke Annamária Egy időben és együtt Rényi András azonos című szemináriumával, a program mindkét esetben azonos. Az egyes tanárok külön foglalkoznak az óráikra jelentkezett hallgatókkal, a szemináriumi dolgozatokat külön-külön bírálják el. Aktuális kiállítások látogatása Budapesten. A programok változhatnak a félév folyamán, ezért kérnénk, hogy rendszeresen nézzék ezt a honlapot. A jegyszerzés feltétele: 1. az órák rendszeres látogatása (félév végén mindenkitől elkérjük a részvételi listát, minimum az alkalmak fele + 1-en részt kell venni) 2. mindenki felkészül egy adott múzeum, kiállítóhely történetéből, az ott megtekintett gyűjteményi egység történetéből, vagy az ott megtekintett kiállítással kapcsolatos eddig megjelent sajtóanyagból. Kérdéseket fogalmaz meg a kiállítással kapcsolatban, amelyekhez támpontokat talál a lentebbi Segédletben. Ezen kérdések közül egyet feltesz az egyes órákon jelen lévő kurátoroknak, vagy – ha ilyenek nincsenek jelen – megbeszélés tárgyává tesz. 3. Félév végén 5 oldalas írásműben foglalja össze a múzeummal / kiállítással kapcsolatos tudnivalókat, és a saját meglátásait. Ennek jellegéről az első gondolatok / kérdések elhangzása után, félév közben konzultálunk. A választott témát legkésőbb nov. 26-ig levélben elküldik a tanároknak. A dolgozatok leadási határideje dec. 13. Hallgatók (14): Bíró Sára Csoboth Dorka Dóczyová Bianka Dorogi Enikő Egri Natália Rebeka Fábián Blanka Gyuró György Kernács Rebeka Koczkás Eszter Kósa Csilla Erika Pánczér Eszter Pócsi Réka dr. Szabó Márk Zimonyi Luca Villő Program: Az intézmény nevének piros színnel való kiemelése azt jelzi, hogy a program még nem végleges.
Segédlet: A kiállítás-kritika általános szempontjai Kidolgozta Aczél Eszter, Révész Emese és Szőke Annamária a Metszéspont02 Egyesület számára (2002) I. A kiállítás létrejöttének oka, körülményei. Milyen kiállítás-típus volt a rendezők célja: tudományos, didaktikus, népszerűsítő vagy egyéb? Milyen közönséget célzott meg a kiállítást, volt-e közönségkutatás? Miért pont ez a fajta kiállítás tűnt a legmegfelelőbbnek? Milyen nehézségekkel találták szembe magukat a rendezetők a kiállítás tervezése, ill. megvalósítása során? Milyen távol áll egymástól az elképzelés és a megvalósítás? II. Múzeum esetében hogyan viszonylik a kiállított anyag a múzeum gyűjtési köréhez. Miért ezek a művek vannak kiállítva? Milyen művészet(történeti) felfogást reprezentál a kiállítás? (a szelekciónak mi volt alapja; tükröződik-e a koncepció az installációban és kiegészítő információkban) Milyen narratívája van a kiállításnak? Milyen képet ad a témául választott művészeti vagy művészettörténeti jelenségről összevetve az eddig megjelent feldolgozásokkal (rész- vagy összefoglaló szakirodalommal)? III. A kiállítás-rendezésről: – az egyes művek bemutatásának módja, restaurálás – a művek összefüggéseinek érzékeltetése, áttekinthetőség (a tárgyak egymáshoz való viszonya) – a termek, terek elrendezése, alakítása – posztamensek, vitrinek (vitrin és tárgy viszonya) – világítás – feliratok (szöveg és tárgy viszony: betűnagyság, olvashatóság) Mennyiben segítik a feliratok a tárgyak és a téma megértését, illetve milyen fajta koncepciót tükröznek? – ismertetők (komputeres, internetes vagy videós kiegészítő információk vannak-e?) – a katalógus és a kiállítás viszonya – múzeumpedagógiai munka – PR-munka: kísérő szövegek (kat. helyett); információ kifelé, média, plakát, képeslap, etc. – a kiállítás készítőinek bemutatkozása a közönség felé IV. A kiállítás pénzügyi feltételei, költségvetés. Cél volt-e, hogy a kiállítás költségei megtérüljenek? |