Legújabbkor 1. szeminárium (Veszprémi Nóra)

Olvasmányjegyzék

Általános:

Szabó Júlia: A XIX. század festészete Magyarországon. Bp. 1985.

Művészet Magyarországon 1780-1830. Kiállítás a MTA Művészettörténeti Kutató Csoport és a Magyar Nemzeti Galéria szervezésében, MNG 1980. június-augusztus. Katalógus. Szerk.: Szabolcsi Hedvig és Galavics Géza. Bp. 1980.

Művészet Magyarországon 1830-1870. Kiállítás a MTA Művészettörténeti Kutató Csoport és a Magyar Nemzeti Galéria közös rendezésében, MNG 1981 augusztus-november. Katalógus. Szerk. Szabó Júlia és Széphelyi F. György. Bp. 1981.

1. A művészet nyilvánosságának kialakulása: Ferenczy István Mátyás-emlékművének esete

Tímár Árpád: Vita Ferenczy István Mátyás-emlékmű tervéről. Ars Hungarica 1993. 163–202.

2. Kiállítások és kritikák

[Henszlmann Imre kritikái a Pesti Műegylet kiállításairól.] In: Henszlmann Imre: Válogatott képzőművészeti írások. Szerk. Tímár Árpád. Bp. 1990. 152–159, 163–190, 193–197, 199–202. (legalább két kritika)

Szvoboda Gabriella: A Pesti Műegylet megalakulása és első kiállítása 1840-ben. Ars Hungarica 1980. 281–321.

Szvoboda Dománszky Gabriella: A Pesti Műegylet története. Budapesti Negyed 2001. nyár-ősz, 65–92.

Tímár Árpád: Novák Dániel művészeti írásai. Művészettörténeti Értesítő 1989. 21–51.

3. Egyéni és eszményi

Henszlmann Imre: Párhuzam az ó és újkor művészeti nézetek és nevelések közt. In: Uő: Válogatott képzőművészeti írások. Szerk. Tímár Árpád. Bp. 1990. 7–146.

Erdélyi János: Egyéni és eszményi. In: Uő: Filozófiai és esztétikai írások. Sajtó alá rend. T. Erdélyi Ilona. Bp. 1981. 579–594.

Ars Hungarica 1990/1. (Henszlmann-szám)

Korompay H. János: A „jellemzetes” irodalom jegyében. Az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkodása. Bp. 1998. 95–112, 265–287.

Széles Klára: Henszlmann Imre művészetelmélete és kritikusi gyakorlata. Bp. 1992.

Széphelyi F. György: Felzárkózás vagy elzárkózás. Henszlmann Párhuzamának eszmetörténeti összefüggéseihez. In: Sub minervae nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára. Bp. 1989. 92–101.

4. A magyar romantika

Sinkó Katalin: A magyar romantikus festészet. In: A romantika enciklopédiája. Szerk. Claudon, Francis. Bp. 1990. 335–367.

a magyarországi művészet történetét összefoglaló könyveink romantikával foglalkozó részei

Sinkó Katalin: Ideálkép, portré, életkép. Műfaji összefüggések a romantikus képzőművészetben. Ars Hungarica 1987. 49–58.

Szegedy-Maszák Mihály: A magyar irodalmi romantika sajátosságai. Ars Hungarica 1987. 21–28.

5. A művészet és a város (A biedermeier)

Zolnai Béla: A magyar biedermeier. Bp. 1993. (reprint) 5–27.

Kopp Jenő: Magyar biedermeier festészet. Bp. 1943.

6. A népi életkép

Sinkó Katalin: Az Alföld és az alföldi pásztorok felfedezése a külföldi és hazai képzőművészetben. Ethnographia 1989. 121–154.

Ormós Zsigmond: Adatok a művészet történetéhez. Pest 1859. 248–258.

7. A tájkép

Keserü Katalin: Várábrázolások. Táj és történelem a historizmus festészetében Magyarországon. In: A historizmus művészete Magyarországon. Szerk. Zádor Anna. Bp. 1993. 223–241.

vagy

Szabó Júlia: A történeti tájfestészet. In: Uő: A mitikus és a történeti táj. Bp. 2000. 113–211.

Pochat, Götz: Landschaftsmalerei. In: Italienische Reisen. Landschaftsbilder österreichischer und ungarischer Maler. 1770–1850. Hrsg. von Sabine Grabner und Claudia Wöhrer. Österreichische Galerie Belvedere, Wien 2001. 29–67.

8. A történeti kép

Szentesi Edit: Birodalmi patriotizmus. Történelemszemlélet, történetírás, történeti publicisztika és történeti témák ábrázolása az Osztrák Császárságban 1828-ig. In: Történelem – kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Szerk. Mikó Árpád és Sinkó Katalin. MNG, Bp. 2000. 73–91.

Marosi Ernő: A magyar történelem képei. A történetiség szemléltetése a művészetekben. Uo. 11–33.

Sinkó Katalin: Historizmus – antihistorizmus. Uo. 103–115.

Szvoboda Dománszky Gabriella: Régi dicsőségünk… Magyar históriai képek a XIX. században. Bp. 2001.

9. Munkácsy-problémák

Boros Judit: Egy magyar festő Párizsban. Munkácsy Mihály pályája 1870 és 1896 között. In: Munkácsy a nagyvilágban. Szerk. Gosztonyi Ferenc. MNG, Bp. 2005. 33–60.

Sinkó Katalin: Munkácsy vallásos képei és a századvég „szent-realizmusa”. Uo. 61–86.

a fenti katalógus egyéb tanulmányai

Enigma 2005. 43–44. (Munkácsy-szám)

Perneczky Géza: Munkácsy Mihály. Bp. 1970.

Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Bp. 1958.

10. A művészkultusz

Sinkó Katalin: A művészi siker anatómiája 1840–1900. In: Aranyérmek, ezüstkoszorúk. Művészkultusz és műpártolás Magyarországon a 19. században. MNG, Bp. 1995. 15–47.

Dávidházi Péter: „Isten másodszülöttje”. A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza. Bp. 1989. 1–27.

Király Erzsébet: „Laudatio artis”. 19. századi képzőművészetünk dicséretének egykorú emlékei. In: Aranyérmek, ezüstkoszorúk. Művészkultusz és műpártolás Magyarországon a 19. században. MNG, Bp. 1995.  56–73.

Margócsy István: A magyar irodalom kultikus megközelítései. (Kommentár és florilegium.) Irodalomtörténeti Közlemények 1990. 288–312.

11. A múzeum

Pulszky Ferenc: A múzeumokról. In: A magyar művészettörténet-írás programjai. Válogatás két évszázad írásaiból. Szerk.: Marosi Ernő. Bp. 1999. 53–65.

Basics Beatrix: A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye mint a történelmi festészet forrása. In: Történelem – kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Szerk. Mikó Árpád és Sinkó Katalin. MNG, Bp. 2000. 648–654.

Csernitzky Mária: A József Nádor Nemzeti Képcsarnok kezdeti évei (1845­–1862). Művészettörténeti Értesítő 1995. 239–251.

Kiss Péter: A Pyrker-képtár sorsa Egerben a 19–20. században és Pesten 1848-ig. Művészettörténeti Értesítő 1987. 131–141.