Államvizsga (szakzáróvizsga)

Művészettörténeti Intézet (2007. május 9.)

A hallgatók szakzáróvizsgájára az abszolutórium megszerzése, az előírt nyelvvizsgák letétele és a szakdolgozat elkészítése után kerülhet sor. Előfeltétel, hogy a szakdolgozatot a bíráló(k) legalább kettes jegyre értékelje (értékeljék).

A szakzáróvizsga három részből áll

1. A szakdolgozat „megvédése”. A hallgató válaszol a bírálónak és a bizottságnak a szakdolgozattal kapcsolatos véleményére, megjegyzéseire, kérdéseire.

2. Művészettörténeti vizsga. A hallgató kérdéseket kap a szakdolgozat témakörére, korszakára, a feldolgozott mesterek munkásságára vonatkozóan, hogy ismereteit, szakirodalmi tájékozottságát tanúsítsa.

3. Tudománytörténeti vizsga. A művészettörténet-tudomány történetének a szakdolgozat korszakával vagy módszereivel kapcsolatos kérdéseit jelenti. Az Intézeten belüli korszakbeosztásnak megfelelően vagy a középkor, vagy az újkor, vagy a legújabb kor tudománytörténetéből kap a hallgató kérdéseket.

A tudománytörténeti vizsgához az alábbi szakirodalmat ajánljuk:

Barasch, Moshe, Theories of Art, New York, 1985.

Barasch, Moshe, Modern Theories of Art, New York, 1990.

Németh Lajos, Törvény és kétely, Budapest, 1992.

Pochat, Götz, Geschichte der Ästhetik und Kunsttheorie, Köln, 1986.

Szőnyi György Endre, Pictura& scriptura, Szeged, 2004.