Eötvös Lor�nd Tudom�nyegyetem, Budapest - M�v�szett�rt�neti Int�zet

Nyomtat�si n�zet   |  ENGLISH

KezdőlapAz Int�zetK�pz�si rendAlapk�pz�s (BA)Mesterk�pz�s (MA)A szak le�r�saFelv�teli k�vetelm�nyekTanegys�glistaA szakz�r�s k�vetelm�nyeiOsztatlan k�pz�sDoktori k�pz�s (PhD)Szakdolgozat, disszert�ci�KurzusokTananyagokMunkat�rsak�szt�nd�jak�gyint�z�sK�ls� linkek
Mûvészettörténet mesterszak

 

FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK*

1. Mûvészettörténet MA szakirányok:
Középkori mûvészet
Újkori mûvészet
Legújabbkori mûvészet
Muzeológia és mûemlékvédelem

2. Képzési idõ:
4 félév

3. A mûvészettörténet mesterképzésbe történõ belépés feltételei:

A mesterképzésbe történõ belépésnél elõzményként elfogadott szakok:
▪ BA szabad bölcsészet alapképzési szak mûvészettörténet (maior) szakirány (110 kredit) elvégzését igazoló okirat; vagy
▪ a mûvészeti képzési terület képzõmûvészeti és iparmûvészeti képzési ágainak alap- és mesterképzés szakjainak elvégzését igazoló okirat (a kreditek beszámításáról az Intézet Kreditbefogadási Bizottsága egyedileg dönt);
▪ legalább 50 olyan kredit elvégzését igazoló okirat, amely megfeleltethetõ a szabad bölcsészet alapképzési szak mûvészettörténet (minor) szakirány ismeretköreinek (a kreditek beszámításáról az Intézet Kreditbefogadási Bizottsága egyedileg dönt).

A mesterképzésbe való felvétel nyelvi feltételei:
▪ A fentebb felsorolt szakterületekrõl jelentkezõk esetében feltétel az elsõ idegen nyelvbõl államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga;
▪ középkori szakirányra jelentkezõknél: latin nyelvismeretet igazoló okirat (állami nyelvvizsga-bizonyítvány, érettségi vagy minimum egy féléves kurzus elvégzését igazoló index-másolat).

4. Felvételi:
Intézményi komplex vizsga, amely a következõ elemekbõl áll:

Írásbeli (max. 25 pont)
Szakmûveltségi feladatok a megadott vizsgaanyag alapján.

Szóbeli beszélgetés (max. 50 pont), amelynek során a jelölt számot ad
▪ szakmûveltségérõl, a megadott vizsgaanyag ismeretérõl;
▪ a választott szakirány területén való jártasságáról, ismereteinek mélységérõl;
▪ a benyújtott motivációs levél, illetve a mellékletek alapján szakmai terveirõl, elkötelezettségérõl.

A jelöltnek ugyanis a szóbelire magával kell hoznia elõre elkészített motívációs levelét, amely röviden tartalmazza,
▪ miért szeretne mesterfokú diplomát mûvészettörténetbõl, milyen életpálya-elképzelések alapján döntött e szak mellett,
▪ mely szakirányt választja, s azon belül konkrétan mely korszak, téma- vagy tárgykör felé orientálódik,
▪ milyen elõtanulmányokkal, speciális képzettséggel, tapasztalattal, szakmai kapcsolatokkal stb. rendelkezik,
▪ nyilatkozatot a tudomány mûveléséhez szükséges nyelvismeretének meglétérõl.
Csatolhat a választott szakirányhoz illeszkedõ saját publikációt, szöveget, szakdolgozatot vagy annak fejezetét, szemináriumi vagy tudományos diákköri dolgozatot, valamely szakmai projektben való részvételrõl szóló leírást, személyes blogot, weboldalt, stb., amelyek igazolják elkötelezettségét választott tárgya iránt és amely a szóbeli beszélgetés alapjául szolgálhat.

Vizsgaanyag:
Az alábbi kézikönyvek információs és képanyagának megbízható ismerete a sikeres felvételi vizsga elõfeltétele:

▪ Belting, Hans: Kép és kultusz. A kép története a mûvészet korszaka elõtt (1990), Budapest 2000.
▪ Kádár Zoltán: A bizánci mûvészet, Budapest 1987.
▪ Galavics Géza – Marosi Ernõ – Mikó Árpád – Wehli Tünde: Magyar[országi] mûvészet a kezdetektõl 1800-ig, Budapest 2001.
▪ Marosi Ernõ: A középkor mûvészete, 2 kötet, Budapest 1996–1997.
A középkori mûvészet történetének olvasókönyve, XI–XV. század, szerk. Marosi Ernõ, Budapest 1997.
A reneszánsz mûvészet történetének olvasókönyve, XV. század, szerk. Hajnóczy Gábor, Budapest 2004.
▪ Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz mûvészete, Budapest 1982.
▪ Kelényi György: A manierizmus, Budapest 1995.
▪ Kelényi György: A barokk mûvészete, Budapest 1985.
▪ Zádor Anna: Klasszicizmus és romantika, Budapest 1976.
▪ Németh Lajos: A XIX. század mûvészete. A historizmustól a szecesszióig, Budapest 1974.
▪ Hofmann, Werner: A földi paradicsom. 19. századi motívumok és eszmék, Budapest 1987.
▪ Beke László – Gábor Eszter – Prakfalvi Endre – Sisa József – Szabó Júlia: Magyar mûvészet 1800-tól napjainkig, Budapest 2002.
▪ Andrási Gábor – Pataki Gábor – Szücs György – Zwickl András: Magyar képzõmûvészet a XX. században, Budapest 1999.
▪ Frampton, Kenneth: A modern építészet kritikai története, Budapest 2002.
▪ Dempsey, Amy: A modern mûvészet története. Stílusok, iskolák, mozgalmak, Budapest 2003.
Emlék márványból vagy homokkõbõl. Öt évszázad írásai a mûvészettörténet történetébõl, szerk. Marosi Ernõ, Budapest 1976.
▪ Panofsky, Ernst: A jelentés a vizuális mûvészetekben, Budapest 1984.

Ismerni kell továbbá a Szépmûvészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Kiscelli Múzeum, a MTA Képtára és a Ludwig Múzeum kiállított mûveit.

Pontszámítás:
Összpontszám: 100 pont

▪ törvény szerint elszámolható többletpontok (max. 10 pont)
▪ hozott tanulmányi eredmény (max. 15 pont)    jeles minõsítés: 15 pont    jó minõsítés: 10 pont    közepes minõsítés: 5 pont
▪ írásbeli (max. 25 pont)
▪ szóbeli (max. 50 pont)

 

* Ezen az oldalon a Felvételi tájékoztatóban megjelent szöveg olvasható.

T�rsoldalak Aria Arthist 2.0 Twitter Digit�lis K�pt�r  
 © 2007–2009, E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem, B�lcs�szettudom�nyi Kar, M�v�szett�rt�neti Int�zetR�gi honlap