Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest - Művészettörténeti Intézet

Nyomtatási nézet   |  ENGLISH

KezdőlapAz IntézetKépzési rendAlapképzés (BA)Mesterképzés (MA)A szak leírásaFelvételi követelményekTanegységlistaA szakzárás követelményeiOsztatlan képzésDoktori képzés (PhD)Szakdolgozat, disszertációKurzusokTananyagokMunkatársakÖsztöndíjakÜgyintézésKülső linkek
Művészettörténet mesterszak

 

FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK*

1. Művészettörténet MA szakirányok:
Középkori művészet
Újkori művészet
Legújabbkori művészet
Muzeológia és műemlékvédelem

2. Képzési idő:
4 félév

3. A művészettörténet mesterképzésbe történő belépés feltételei:

A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
▪ BA szabad bölcsészet alapképzési szak művészettörténet (maior) szakirány (110 kredit) elvégzését igazoló okirat; vagy
▪ a művészeti képzési terület képzőművészeti és iparművészeti képzési ágainak alap- és mesterképzés szakjainak elvégzését igazoló okirat (a kreditek beszámításáról az Intézet Kreditbefogadási Bizottsága egyedileg dönt);
▪ legalább 50 olyan kredit elvégzését igazoló okirat, amely megfeleltethető a szabad bölcsészet alapképzési szak művészettörténet (minor) szakirány ismeretköreinek (a kreditek beszámításáról az Intézet Kreditbefogadási Bizottsága egyedileg dönt).

A mesterképzésbe való felvétel nyelvi feltételei:
▪ A fentebb felsorolt szakterületekről jelentkezők esetében feltétel az első idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga;
▪ középkori szakirányra jelentkezőknél: latin nyelvismeretet igazoló okirat (állami nyelvvizsga-bizonyítvány, érettségi vagy minimum egy féléves kurzus elvégzését igazoló index-másolat).

4. Felvételi:
Intézményi komplex vizsga, amely a következő elemekből áll:

Írásbeli (max. 25 pont)
Szakműveltségi feladatok a megadott vizsgaanyag alapján.

Szóbeli beszélgetés (max. 50 pont), amelynek során a jelölt számot ad
▪ szakműveltségéről, a megadott vizsgaanyag ismeretéről;
▪ a választott szakirány területén való jártasságáról, ismereteinek mélységéről;
▪ a benyújtott motivációs levél, illetve a mellékletek alapján szakmai terveiről, elkötelezettségéről.

A jelöltnek ugyanis a szóbelire magával kell hoznia előre elkészített motívációs levelét, amely röviden tartalmazza,
▪ miért szeretne mesterfokú diplomát művészettörténetből, milyen életpálya-elképzelések alapján döntött e szak mellett,
▪ mely szakirányt választja, s azon belül konkrétan mely korszak, téma- vagy tárgykör felé orientálódik,
▪ milyen előtanulmányokkal, speciális képzettséggel, tapasztalattal, szakmai kapcsolatokkal stb. rendelkezik,
▪ nyilatkozatot a tudomány műveléséhez szükséges nyelvismeretének meglétéről.
Csatolhat a választott szakirányhoz illeszkedő saját publikációt, szöveget, szakdolgozatot vagy annak fejezetét, szemináriumi vagy tudományos diákköri dolgozatot, valamely szakmai projektben való részvételről szóló leírást, személyes blogot, weboldalt, stb., amelyek igazolják elkötelezettségét választott tárgya iránt és amely a szóbeli beszélgetés alapjául szolgálhat.

Vizsgaanyag:
Az alábbi kézikönyvek információs és képanyagának megbízható ismerete a sikeres felvételi vizsga előfeltétele:

▪ Belting, Hans: Kép és kultusz. A kép története a művészet korszaka előtt (1990), Budapest 2000.
▪ Kádár Zoltán: A bizánci művészet, Budapest 1987.
▪ Galavics Géza – Marosi Ernő – Mikó Árpád – Wehli Tünde: Magyar[országi] művészet a kezdetektől 1800-ig, Budapest 2001.
▪ Marosi Ernő: A középkor művészete, 2 kötet, Budapest 1996–1997.
A középkori művészet történetének olvasókönyve, XI–XV. század, szerk. Marosi Ernő, Budapest 1997.
A reneszánsz művészet történetének olvasókönyve, XV. század, szerk. Hajnóczy Gábor, Budapest 2004.
▪ Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz művészete, Budapest 1982.
▪ Kelényi György: A manierizmus, Budapest 1995.
▪ Kelényi György: A barokk művészete, Budapest 1985.
▪ Zádor Anna: Klasszicizmus és romantika, Budapest 1976.
▪ Németh Lajos: A XIX. század művészete. A historizmustól a szecesszióig, Budapest 1974.
▪ Hofmann, Werner: A földi paradicsom. 19. századi motívumok és eszmék, Budapest 1987.
▪ Beke László – Gábor Eszter – Prakfalvi Endre – Sisa József – Szabó Júlia: Magyar művészet 1800-tól napjainkig, Budapest 2002.
▪ Andrási Gábor – Pataki Gábor – Szücs György – Zwickl András: Magyar képzőművészet a XX. században, Budapest 1999.
▪ Frampton, Kenneth: A modern építészet kritikai története, Budapest 2002.
▪ Dempsey, Amy: A modern művészet története. Stílusok, iskolák, mozgalmak, Budapest 2003.
Emlék márványból vagy homokkőből. Öt évszázad írásai a művészettörténet történetéből, szerk. Marosi Ernő, Budapest 1976.
▪ Panofsky, Ernst: A jelentés a vizuális művészetekben, Budapest 1984.

Ismerni kell továbbá a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Kiscelli Múzeum, a MTA Képtára és a Ludwig Múzeum kiállított műveit.

Pontszámítás:
Összpontszám: 100 pont

▪ törvény szerint elszámolható többletpontok (max. 10 pont)
▪ hozott tanulmányi eredmény (max. 15 pont)    jeles minősítés: 15 pont    jó minősítés: 10 pont    közepes minősítés: 5 pont
▪ írásbeli (max. 25 pont)
▪ szóbeli (max. 50 pont)

 

* Ezen az oldalon a Felvételi tájékoztatóban megjelent szöveg olvasható.

Társoldalak Aria Arthist 2.0 Twitter Digitális Képtár  
 © 2007–2009, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténeti IntézetRégi honlap