| ENGLISH
BBN-MSP-281, Akadémizmus és klasszicizmus
Akadémizmus és klasszicizmus
Széphelyi F. György
Cs 12:00–13:30 (páratlan hetek), 112. terem
Program
1. A klasszikus fogalmának eredete, terjedelme, differenciáltsága kontextusa szerint. A klasszicizmus. Nyelvi (kulturális, szubkulturális) anomáliák. A klasszikus rehabilitációja a posztmodernben.
2. A klasszikus konkretizálódása történeti retrospektívában ("antikvitás"). Autoritás és normativitás. Az eszmény objektiv, elvont és abszolút (szabályos és mérhetõ). Platón intranzigenciája a szubjektivizmussal (ld. optikai korrekciók) szemben. Eszményi az organikusban ("Polykleitos kánonja"). Antropomorf, mert antropometrikus. Vitruvius De architecturája mint doktrínaalapozó.
3. A klasszikus (=antik) normák érvényesülésének folytonossága (survival), relativizálódása, tagadása, ill. szünetelése a középkorban. Viszonylagos (részleges) reneszánszok (revival).
4. A reneszánsz mint a klasszikus hegemóniájának visszaállítása? Rinascimento all’antica, lehetséges motivációi. Az antik paradigmák spontán, ill. tudatos korszerûsítése. A barokk viszonya a "klasszikushoz".
5. A klasszikus kritikája és relativizálása. A jelenkor esélye: anciens vs. modernes (Ch. Perrault) A francia akadémia doktrínái (Ch. Le Brun et al.) és kritikusaik. Poussinists vs. Rubenists. További akadémiaalapítások: Hága, Berlin, London, Bécs, Szentpétervár, stb.
6. Az antik mint klasszikus fogalmának differenciálása (Winckelmann stb.), a paradigma történeti revíziója (D. LeRoy, J. Stewart – N. Revett). Klasszicizmus és ún. autonóm építészet: az ún. francia forradalmi építészet és hatása. Az ún. Durand-doktrína. A klasszicizmus (teoretikus) hegemóniájának megtörése. Pszeudoklasszicizmus és a "primitívek".
Bibliográfia
Kötelezõ
▪ Kaufmann, Emil: "Klassizismus als Tendenz und als Epoche", in: Kritische Berichte 1933, 201–214.
▪ Hitchcock, Henry-Russel: "Romantic Classicism around 1800", in: Uõ.: Architecture. Nineteenth and Twentieth Centuries, Harmondsworth 1958, 1–19.
▪ Nyberg, D.: "La sainte antiquité. Focus of an eighteenth century architectural debate", in: Essays in the History of Architecture presented to Rudolf Wittkower, szerk. Fraser, Douglas és mások, London 1967, 159–169.
▪ Summerson, John: The Classical Language of Architecture (1963), London 1980 (átdolgozott, bõvített kiadás), 7–88. (merõ illusztráció).
▪ Greenhalgh, Michael: What is Classicism?, London – New York 1990, 7–36.
Kötelezõen választható
▪ Fontaine, André: "L'enseignement et l'esthétique à l'académie. Charles Le Brun et les Conférences", in: Uõ.: Les Doctrines d'Art en France, Paris 1909, 61–83.
▪ Kaufmann, Emil: "Die Architekturtheorie der französischen Klassik und des Klassizismus", in: Repertorium für Kunstwissenschaft 44 (1924), 197–237.
▪ Pevsner, Nikolaus: Academies of Art, Past and Present, Cambridge 1940.
▪ Rosenblum, Robert: Transformations in Late Eighteenth Century Art, Princeton 1967, 3–49.
▪ Mordaunt Crook, J.: "Sir Robert Smirke and the Greek Revival", in: Uõ.: The British Museum, London 1972, 73–104.
▪ Hajós, Géza: "Klassizismus und Historismus – Epochen oder Gesinnungen?", in: Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege 32 (1978), 98–109.
▪ Szambien, Werner: Symétrie – Gout – Caractère. Théorie et Terminologie de l'architecture à l’âge classique 1550–1800, Paris 1986, 59–84.