Eötvös Lor�nd Tudom�nyegyetem, Budapest - M�v�szett�rt�neti Int�zet

Nyomtat�si n�zet   |  ENGLISH

KezdőlapAz Int�zetK�pz�si rendKurzusokBA kurzusokAktu�lis kurzusokKor�bbi kurzusokMA kurzusokPhD kurzusokTananyagokMunkat�rsak�szt�nd�jak�gyint�z�sK�ls� linkek
BA-kurzusok a 2007/2008-as tanév tavaszi szemeszterében

 

BBN-MÛV-211/b, Proszeminárium
A rajzmûvészet kezdetei
Endrõdi Gábor
Cs 12:00–13:30, 110. terem

A téma: "A képek törekvõ ismerõjének semmi sem ajánlandó melegebben és semmit sem kell jobban a lelkére kötni, mint a rajzok buzgó tanulmányozását. Aki egy mester festményeitõl a rajzokhoz fordul, azelõtt, úgy tûnik, egy függöny emelkedik fel, hogy behatoljon a belsõ szentélybe." – Max J. Friedländer patetikus szavai (Von Kunst und Kennerschaft, 1946) elsõsorban a szerzõség meghatározására vonatkoznak, azonban egy sor további mûvészettörténeti problémakörre is érvényes, hogy a rajzokon keresztül közvetlenebbül tanulmányozhatók, mint más mûvészeti területeken. A kurzus célkitûzései abból a reménybõl indulnak ki, hogy ez így van az utóbbi évtizedek mûvészettörténet-írásának egyik vezértémájával is: annak a 15–16. században felgyorsuló folyamatnak a tanulmányozásával, amelynek során a mûvészet mint társadalmi funkció fokozatosan elkülönül a képkészítés más aspektusaitól. A folyamatot a rajzolásban radikális változások kísérik: ugrásszerûen megnõ a fennmaradt rajzok száma, differenciálódás megy végbe a befejezett mûhöz való viszonyukban, funkciótípusaikban, differenciálódnak a rajztechnikák is, a rajzok saját jogukon gyûjteményi tárgyakká válnak, végül megjelenik az autonóm, már készítésekor önálló mûalkotásnak szánt rajz. Ez utóbbira gondolva beszélhetünk szûkebb értelemben a rajzmûvészet kezdeteirõl.

Célkitûzések és feladatok: A kurzus bevezetést kíván nyújtani a mûvészettörténet olyan alapvetõ munkatechnikáiba, mint a bibliográfia-készítés, a mûleírás, a technikai és állapotleírás, a proveniencia-kutatás, a stíluskritika és stíluselemzés, az ikonográfiai leírás vagy a feliratok elemzése. Fõ célja azonban az, hogy felmutassa e munkaterületek összefüggéseit egymással és központi kérdésfeltevésünkkel, a rajzok funkciótípusainak történetével. Ennek érdekében a hallgatók heti rendszerességgel írásbeli feladatokat kapnak, amelyekben a félév elején kiválasztott mûvel kell különbözõ szempontokból foglalkozniuk. Ezen feladatok összegzéseként a félév végén a mûrõl katalógustétel-szerû összefoglalást írnak. Az órák elõadásként lesznek megtartva, amelyek elsõsorban az említett feladatokhoz kívánnak segítséget nyújtani. Szintén a félév végén ezeknek az elõadásoknak az anyagából zárthelyi dolgozatot írunk.

Nyelvek: A kurzus felvételének nyelvtudáshoz kötõdõ formális feltétele nincsen. Számoljanak azonban azzal, hogy a feldolgozandó irodalom csaknem kizárólag idegen nyelvû, és hogy a tartalmi szempontokat semmilyen nyelvi akadály nem írhatja felül. A témaválasztásnál a nyelvtudásukat is vegyék figyelembe.

Kezdés: Február 7-én óramegbeszélést tartunk, amelyen a részvétel melegen ajánlott, ugyanis ekkor történik a témák kiválasztása. Az elsõ óra február 14-én lesz.

A félév BA-kurzusai Az oktató honlapja   A kurzusleíráshoz tartozó oldalak Kurzusleírás Menetrend Ajánlott irodalom Választható témák
 © 2007–2009, E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem, B�lcs�szettudom�nyi Kar, M�v�szett�rt�neti Int�zetR�gi honlap