A hallgatók szakzáróvizsgájára az abszolutórium megszerzése, az előírt nyelvvizsgák letétele és a szakdolgozat elkészítése után kerülhet sor. Előfeltétel, hogy a szakdolgozatot a bíráló(k) legalább kettes jegyre értékelje (értékeljék).

A szakzáróvizsga három részből áll:

1. A szakdolgozat megvédése. A hallgató válaszol a bírálónak és a bizottságnak a szakdolgozattal kapcsolatos véleményére, megjegyzéseire, kérdéseire.

2. Művészettörténeti vizsga. A hallgató kérdéseket kap a szakdolgozat témakörére, korszakára, a feldolgozott mesterek munkásságára vonatkozóan, hogy ismereteit, szakirodalmi tájékozottságát tanúsítsa.

3. Tudománytörténeti vizsga. A művészettörténet-tudomány történetének a szakdolgozat korszakával vagy módszereivel kapcsolatos kérdéseit jelenti. Az Intézeten belüli korszakbeosztásnak megfelelően vagy a középkor, vagy az újkor, vagy a legújabb kor tudománytörténetéből kap a hallgató kérdéseket.

A tudománytörténeti vizsgához az alábbi szakirodalmat ajánljuk:
▪ Barasch, Moshe: Theories of Art from Plato to Winckelmann, New York 1985.
▪ Barasch, Moshe: Modern Theories of Art, 2 kötet, New York 1990–1998.
▪ Németh Lajos: Törvény és kétely, Budapest 1992.
▪ Pochat, Götz: Geschichte der Ästhetik und Kunsttheorie, Köln 1986.
▪ Szőnyi György Endre: Pictura & scriptura. Hagyományalapú kulturális reprezentációk 20. századi elméletei, Szeged 2004.