1. A tantervi szabályozás szintjei: Nemzeti alaptanterv (NAT, 1995, 2003), kerettanterv, helyi tanterv fogalma, kapcsolódási pontjaik. A művészettörténet tantárgy helye e rendszerben.
2. Tanterv és tanmenet (mikrotanterv) fogalma és összefüggése. A művészettörténet tantárgy-tanmenet összeállításának szerkezeti és tartalmi szempontjai a tantárggyal speciálisan fejlesztendő kulcskompetenciák érdekében.
3. A művészettörténet tantárgy jelenléte az oktatásban, célja és feladata a különböző iskolatípusokban, különös tekintettel a középiskolára.
4. Műelemzés vagy művészettörténet-tanítás problematikája. A művészettörténet tantárgy integráló szerepe a tudományok, illetve az egyes tantárgyak között.
5. A kétszintű érettségi lényege, az oktatásban betöltött szerepe. A közép- és emeltszintű művészettörténet érettségi szerkezete, tartalma, az oktatásban lévő funkciója.
6. A különböző "munkaformák" alkalmazása a művészettörténet tanítása során a képességfejlesztés érdekében. A műelemzés módszerei, források használata az oktatásban.
7. A tanári és a tanulói munka eszközei, segédletei a művészettörténet oktatása, tanulása során, a szemléltetés pedagógiai-didaktikai megalapozása, a szemléltetés pszichológiája.
8. Pedagógiai értékelési módok, alkalmazásuk lehetőségei a művészettörténet tanítása során a következők érdekében:
Vizuális- és intellektuális képességfejlesztés
Személyiségformálás
Tehetséggondozás
9. A múzeumpedagógia célja, tartalma, módszere és helye a középiskolai művészettörténet-tanításban a komplex képességfejlesztés szolgálatára. Tanulmányutak és múzeumi órák gyakorlatorientált szervezése
10. A művészettörténet országos középiskolai tanulmányi verseny (OKTV) mint a tehetségnevelés, -gondozás eszköze: a verseny célja, szerkezete, tartalma, kapcsolata az érettségivel és a felvételivel.
A tanárképzéssel kapcsolatban további, általános információk az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar honlapján találhatók.