Program
Figyelem! A megadott program provizórikus, ennélfogva a szemeszter folyamán változhat (és minden bizonnyal változni is fog), jóllehet (korrektség és figyelmesség okán) nem a kötelező, hanem a választható, ill. ( a merőben szolgáltatásszerű) ajánlott kategóriában.
1. Bevezetés: az urbanisztika fogalma, a művészet(építészet)történet (részleges) illetősége.
2. Visszatekintés: Antikvitás (Vitruvius,Hippodamos) és "középkor". A reneszánsz ideális városa (Alberti, Filarete, Rossellino, V. Scamozzi). Róma I: A Capitolium. A sugárutak.
3. Róma II: VII. Sándor Rómája.
4. Amszterdam. Versailles (L. Le Vau, A. Le Notre, J. Hardouin-Mansart). Párizs (az 1748. pályázat: Pierre Patte stb.). "Places royales". Nancy, Karlsruhe (1715), Koppenhága (Amalienborg, 1749), Lisszabon (1755 után), Szentpétervár. Amerika: P. C. L'Enfant terve Washington számára. Th. Jefferson (Monticello és a Virginia Egyetem mint az első campus).
5. London – Chr. Wren terve. J. Gibbs. J. Gwynn (1766). Bath. London: G. Dance jun., John Nash: Regent Street. Crescent, terrace, country house, semi-detached house stb. fogalma.
6. Kertek: antik (Tuscum, Oplontis, Laurentinum, Tivoli), itáliai (Poggio a Caiano, Bagnaia, Tivoli, Bomarzo, stb.), holland, francia (Versailles).
7. Az angolkert tipusai. Stowe, Twickenham, Chiswick, Rousham, Stourhead, Hagley stb. A "picturesque" (W. Gilpin, U. Price, R. P. Knight, H. Repton).
8. Az angolkert terjedése: Franciaország (Monceau, Ermenonville, Méréville, Maupertuis), Németország (Kassel, Wörlitz, Laxenburg, Muskau stb.). Romkultusz. Kitekintés a magyarországi kerttörténetre (Pozsony, Eszterháza, Csákvár, Gernyeszeg, Hotkóc, stb.)
9. Az ideális város: Chaux (Arc-et-Sénans), N. Ledoux, panoptikon (J. Bentham, B. Poyet et al.) és a Phalanstere (C. H. de Saint-Simon, V. Considérant, Ch. Fourier, J.-P. Godin, E. Cabet, R. Owen, P.-J. Proudhon). Az ún. Durand-doktrína. Milánó (G. A. Antolini), Róma (G. Valadier), Karlsruhe (F. Weinbrenner), München, (C. von Fischer, F. von Gaertner, L. von Klenze), Athén.
10. A létező város (V. Hugo, E. Sue, H. Balzac, Ch. Dickens, F. Engels, G. Dorée, E. Zola). Az első munkáskolóniák (B. W. Richardson és a higiénia - Saltaire, Bournville stb.). Nagy városrendezési vállalkozások: l. Hausmann Párizsa. 2. I. Cerdá és Barcelona. 3. Bécs, a glacis lebontása és a Ringstraße-projekt (A. Sicard von Sicardsburg - E. van der Nüll + G. Semper, O. Wagner ). Camillo Sitte (Bécs, Ljubljana/Laibach stb.).
11. Pest, Pest-Buda, Budapest. Az ún. Szépészeti Bizottság és Hild János. József nádor és Széchenyi István. A rakpart, a "Neues Gebaeude", a Sugárút, a Körút, a Városliget stb.
12. Amerika. Kitekintés: metropolis, megalopolis, kertváros (E. Howard). Az ideális város újabb kísértése: T. Garnier (Une cité industrielle), Sant'Elia.
Bibliográfia
Kötelező
▪ Brinckmann, Albert Erich: Platz und Monument. Untersuchungen zur Geschichte und Aesthetik der Stadtbaukunst in neuerer Zeit, Berlin 1908, 39–78, 88–146.
▪ Rosenau, Helen: The Ideal City in its Architectural Evolution, London 1959, 57–111.
▪ Mumford, Lewis: A város a történelemben (1961), Budapest 1985, 323–413.
▪ Summerson, John: The Architecture of the Eighteenth Century, London 1986, 151–165.
▪ Benevolo, Leonardo: A város Európa történetében (1993), Budapest 1994, 137–203.
▪ Bergdoll, Barry: European Architecture 1750–1890, Oxford – New York 2000, 43–71, 241–267.
Kötelezően választható
▪ Zevi, Bruno: Saper vedere l'urbanistica. Ferrara di Biagio Rossetti, la prima città moderna europea (1960), Torino 1971, 11–38.
▪ Pahl, Jürgen: Die Stadt im Aufbruch der perspektivischen Welt, Berlin – Frankfurt/M. – Wien 1963, 136–168.
▪ Choay, Françoise: L'urbanisme, utopies et réalités, Paris 1965, 7–29.
▪ Krautheimer, Richard: The Rome of Alexander VII, 1655–1667, Princeton 1985, 47-89.
▪ Uo., 90–101, 114–125, 131–147.
▪ Ackerman, James: The Villa. Form and Ideology of Country Houses, Princeton 1985, 159–227.