A téma: 1600 körül több olyan folyamat is döntő fázisához érkezett a Német-Római Birodalom társadalmi és kulturális viszonyaiban, amely a művészet fejlődésére is nagy hatást gyakorolt. A rekatolizáció, illetve a konfesszionális frontvonalak megszilárdulása mellett mindenekelőtt a tartományúri hatalom szerepének a megnövekedése nyújtott keretet az itáliai és németalföldi művészek foglalkoztatásának, amely Birodalom-szerte olyan mérteket öltött, hogy a német művészet egész karakterét megváltoztatta. Ezzel egyidőben olyan művészek itáliai tevékenysége révén, mint Adam Elsheimer, a vezető központokkal való kapcsolattartás ellentétes irányú útjai is megnyiltak. Számot vetve a korszak művészetének kozmopolita jellegével, a címben jelzett témát is tágan értelmezzük, és a német udvarokban alkalmazott idegeneket éppúgy beleértjük, mint a német művészek külföldi tartózkodásainak termékeit. A 16. század utolsó két évtizedétől a művészetben is jelentős változásokat hozó harmincéves háború kezdetéig (1618) terjed az az időszak, amelyből dolgozattémákat lehet választani.
Célkitűzések: A hallgatók nem kész témák, hanem tíz tágabb témakör közül választhatnak. Ezen belül önállóan kell témát találniuk. Erről a témáról nem összefoglalást kell írniuk, hanem egy önálló kérdésfeltevést kell kidolgozniuk vele kapcsolatban. A feladat (és az értékelés alapja) az, hogy eredeti és a kutatás számára releváns kérdést fogalmazzanak meg, tisztázzák és kifejtsék ennek tárgyi előfeltételeit, elhelyezzék a téma kutatásának aktuális helyzetképében, valamint számot vessenek a válaszadás, a kidolgozás lehetőségeivel.
Nyelvek: A részvételnek nyelvtudáshoz kötődő formális feltétele nincsen, azonban a választott téma szempontjából releváns irodalmat mindenképpen el kell olvasni, függetlenül annak nyelvétől. A kurzus tárgyából következően a legtöbb témához szükség lesz német publikációk feldolgozására. Aki nem olvas németül, annak azt javaslom, hogy a prágai császári udvar környezetéből válasszon témát.
Feladatok, lefutás: Mivel a várható létszám nem teszi lehetővé, hogy bevezető előadások segítsék a hallgatók általános tájékozódását a korszak és a terület művészetében, ezt a résztvevőknek az adott szakirodalom alapján részben önállóan kell elvégezniük, az első referátumok előtti órán (március 4-én) pedig zárthelyi dolgozatot írnak. Márciustól a hallgatók az elvállalt időpontokban 20 perces referátumot tartanak. Ekkor csak egy témavázlatot kell hogy benyújtaniuk; ezt egy héttel a referátum előtt el kell juttatni az összes résztvevőhöz. A tulajdonképpeni dolgozatot az utolsó órára kell elkészíteni; ebben figyelembe kell venni a referátum vitájában elhangzottakat is.
Kezdés: Február 12-én óramegbeszélést tartunk, amelyen a részvétel kötelező. Az első óra február 19-én lesz.
Irodalom: Kaufmann, Thomas DaCosta: Art and Architecture in Central Europe, 1550-1620. An Annotated Bibliography (1988), Marburg 2003(2). – Kaufmann, Thomas DaCosta: Court, Cloister & City. The Art and Culture of Central Europe, 1450–1800, London 1995, 167–231, 502–513. – Geschichte der bildenden Kunst in Deutschland, IV: Spätgotik und Renaissance, szerk. Krause, Katharina, München 2007, 411–491 és a vonatkozó képtáblák.
A zárthelyi dolgozathoz a két utóbbi cím közül az egyiknek a szövegét és mindkettőnek a képanyagát (beleértve a képaláírásokban foglalt adatokat is) kell ismerni.