Tervezett menetrend

IX. 9.	Bevezetés
	A korszak átfogó ismertetése a fontosabb fogalmak viszonyrendszerének vázlatát rávetítve a történelmi, stílustörténeti folyamatok skálájára. Kiindulópontként a Szabadság, a Történelem-tudat és az új Természet-felfogás fogalmai szolgálnak a vázlathoz, mely rámutat ezek megnyilvánulási formáira az egyén, a társadalom/ közösség, a gazdaság és a kultúra/művészet területein, valamint ezek eredetére, összefüggéseire és következményeire.
IX. 16.	Az antikvitás kultusza
	Az ókori emlékek archeológiai és művészettörténeti szempontú vizsgálatának megindulása (pl. Winckelmann stb.). Az új leletek és ismeretek hatása a művészetekre, az antik mitológia és az ókori történelem mint a jelen allegóriája (pl. David, Ingres stb.). A reneszánsz antikvitás-képének átértelmeződése, és egy új antikvitás-kép konstruálódása. Az ismeretterjesztés és a mintakép állítás eszközei (pl. albumok, reprodukciók, művészeti akadémiák, múzeumok).
IX. 23.	A középkor kultusza
	A középkori, elsősorban gótikus művészet nemzeti kultúraként való felfogása (gótizálás). A középkor-kutatás módszeressé válása. A műemlék fogalmának kialakulása (pl. Viollet-le-Duc), romkultusz. A skandináv és kelta mitológiák, valamint a középkori történelmi legendák téma- és motívumkincsként való felhasználása (pl. Osszián-téma, Arthur-mondakör stb.). Középkori díszítőelemek alkalmazása, a kézműves mesterségek felélesztése (pl. Arts and Crafts-mozgalom). A keresztény művészet eszméinek és témáinak népszerűsége (pl. Chateaubriand, nazarénusok, preraffaeliták).
IX. 30.	A fantasztikum a művészetben
	A fantázia mint konstruktív (pl. Piranesi) és dekonstruktív képesség (pl. Gaudi). A képzelőerő működésének módjai és nyomai (pl. Redon). Valóság és fikció keveredése. Az irracionális tartalmak beemelése a művészetbe (pl. (pl. Goya, Füssli stb.). Bizarr témák, groteszk formák esztétikai szerepe (pl. Ensor). Lelki folyamatok felismerése: az álmok, látomások, víziók megjelenítése, a vizionárius művészet kezdetei (pl. Blake, Vernet, Böcklin, Vrubel).
X. 7.	A természet felfedezése
	Az ember és természet megváltozott viszonyának (lásd Rousseau) esztétikai következményei. A természettudományos világképek hatása a művészetekre. Az idealizált (mitikus) tájkép (pl. Poussin), az egzisztenciális (kozmikus) tájkép (pl. Caspar David Friedrich) és a realista tájkép (pl. Courbet, Corot stb.). A tájformáló építészet sajátosságai (pl. villaépítészet, vidéki kúriák stb.), a kertépítészet felvirágzása (pl. franciakert, angolkert, műromok, kerti lakok stb.).
X. 14.	A "Turner és Itália" kiállítás megtekintése
	A Szépművészeti Múzeumban
X. 21.	Az "idegen" kultúrák felfedezése
	Az Európán kívüli országok, népek kultúrájának hatása az európai művészetre. A rokokó kínai divatjától (chinoiserie, kerti pagodák) az egyiptizáláson át az orientalizmusig, japonizmusig. Felfedezőutak, expedíciók, tanulmányutak művészeti következményei. Új témakörök (pl. hárem, odaliszk, sivatagi nomádok, indiánok stb.), új formanyelv (pl. Hokusai-metszetek hatása). A naiv festészet korai példái (pl. H. Rousseau).
X. 28.	Őszi szünet
XI. 4.	A történelem mítosza
	A "történelmi tudat" kialakulása, a történelmi szemlélet hatása a tudományokra (pl. történeti nyelvészet, evolucionizmus stb.) és a művészetekre. A történelmi jelen felismerése és a jelen mitizálása/heroizálása, aktuálpolitikai események témaként való megjelenése, ceremoniális történelmi díszletek. A történelmi festészet kialakulása és akadémizálódása. Az építészet historizáló tendenciái, az eklektika. A nemzet-tudat kialakulása, a nemzeti ikonográfia kialakítása az egyházi ikonográfiák mintájára. Ellenpontként társadalomkritikai tendenciák, dezilluzionizmus (pl. Daumier, Toulouse-Lautrec stb.).
XI. 11.	Struktúraelvű építészet
	A forradalmi építészek terveitől a mérnök építészetig. Városrendezési tervek, körutak, sugárutak, közparkok kialakítása. A polgári társadalom új építészeti igényei, az építészet új funkciói (pl. múzeum, tőzsde, színház/ opera, pályaudvar, könyvtár stb.). Új anyagok és technikák alkalmazása (pl. vasbeton, acéltraverzek, szegecselés, üvegfalak, előregyártott elemek stb.). A funkcionális építészet fellendülése (pl. hídépítészet).
XI. 18.	A tárgykultúra változásai
	Az iparművészet formális és funkcionális alakulásának áttekintése a hellenizáló modortól, az etruszk divattól és az empire-tól kezdve a copf, a biedermeier és a neogót, majd a historizáló formajegyeken át a szecessziós ornamentikáig. Tárgy és életforma kölcsönös, egymásra ható változásai.
XI. 25.	Művészközösségek
	A civilizációtól a természet felé forduló alkotói szemlélet kollektív példái a művészkolóniákban (pl. barbizoni festők, Pont-Aven, Abramtsevo, Worpswede művésztelepei stb.). A népművészet ihlető szerepe, összművészeti törekvések, a művészet mint életforma és társadalomformáló tevékenység. Eszmék és esztétikai beállítottságok, művészetfilozófiai gondolatok (pl. Ruskin, Morris). A falusi élet és a paraszti munka témái (pl. Bastien-Lepage, Millet stb.).
XII. 2.	A festészet forradalma
	A festészet autonómiájának kialakulása. Történelmi reflexiók, parafrázisok (pl. Manet); a modern élet narratívái és zsánerképei (pl. Degas, Renoir stb.). Az impresszionizmus perceptuális szemléletétől (pl. Monet, Pissarro, Sisley stb.) a posztimpresszionista felfedezésekig (pl. Van Gogh, Gauguin, Cézanne stb.). A festészet önálló formanyelvének kialakítása, immanens törvényszerűségeinek felismerése, valamint a pszichés folyamatok ábrázolásának nem leképező, hanem megjelenítő ábrázolása a korai expresszionista törekvésekben (pl. Munch).
XII. 9.	A vizuális kultúra átalakulása
	A valóság reprodukálásának formái, az illúziókeltés korai technikái (pl. körkép, dioráma stb.). A világkiállítások spektákulum-jellege. A fotográfiai eljárások hatása a kép-felfogásra és a képzőművészetre (pl. Muybridge, Nadar stb.). A vizuális ingerek fokozódása és a kép közegének változásai (pl. plakát, képes újságok, fotóreprodukciók stb.). Az új műfajok formai sajátosságai, a populáris kultúra hatása a művészetekre. Szöveg és kép szorosabb kapcsolata (pl. illusztráció, plakát, hirdetés, képeslap, karikatúra stb.).