Hans Belting Kép és kultusz című könyve kétségtelenül az utóbbi évtizedek művészettörténet-írásának legnagyobb hatású művei közé tartozik. Azt, hogy önálló kurzus keretében foglalkozzunk vele, az teszi aktuálissá, hogy a szemeszter ideje alatt jelenik meg magyarul a szerzőnek az 1990-es mű gondolatainak fonalát újból felvevő könyve, A hiteles kép címen. Az előadásokon Belting központi tézisére koncentrálunk: arra, hogy a képek vallásos funkcióinak és az újkori művészetfogalom létrejöttének a története korrelatív folyamatokként zajlott le. A félév során olyan szűkebb témákkal foglalkozunk, amelyek valamilyen módon különösen tanulságosnak, illetve érzékenynek ígérkeznek ennek a tézisnek a szempontjából.
VIZSGAIRODALOM
I. Mindenki számára kötelező a következő két könyv:
▪ Belting, Hans: Kép és kultusz. A kép története a művészet korszaka előtt (1990), Budapest 2000.
▪ Belting, Hans: A hiteles kép. Képviták mint hitviták (2005), Budapest 2009. »
II. Az alábbi könyvek közül egyet kell kiválasztani:
▪ Stoichiţa, Victor I.: L'instauration du tableau : métapeinture à l'aube des temps modernes, Paris 1993.
▪ Nagel, Alexander: Michelangelo and the Reform of Art, Cambridge 2000. »
▪ Krüger, Klaus: Das Bild als Schleier des Unsichtbaren. Ästhetische Illusion in der Kunst der frühen Neuzeit in Italien, München 2001.
III. Választani kell egyet az előadások témái közül, és fel kell dolgozni az ahhoz tartozó irodalmat:
Van-e olyan, hogy középkori képelmélet? (X. 9.)
▪ Schmitt, Jean-Claude: "L'Occident, Nicée II et les images du VIIIe au XIIIe siècle", in: Nicée II, 787–1987, szerk. Boespflug, François – Lossky, Nicolas, Paris 1987, 271–301; újraközölve "De Nicée II à Thomas d'Aquin : l'émancipation de l'image religieuse en Occident", in: Uő.: Le corps des images. Essais sur la culture visuelle au Moyen Âge, Paris 2002, 63–95. »
▪ Hamburger, Jeffrey F.: "The Place of Theology in Medieval Art History: Problems, Positions, Possibilities", in: The Mind's Eye. Art and Theological Argument in the Middle Ages, szerk. Hamburger, Jeffrey F. – Bouché, Anne-Marie, Princeton 2006, 11–31. »
▪ Kessler, Herbert L.: "Gregory the Great and Image Theory in Northern Europe during the Twelfth and Thirteenth Centuries", in: A Companion to Medieval Art: Romanesque and Gothic in Northern Europe, ed. Rudolph, Conrad, Oxford 2006, 151–172. »
A misztikus tapasztalat és a képek a késő középkorban (X. 16.)
▪ Benz, Ernst: "Christliche Mystik und christliche Kunst (Zur theologischen Interpretation mittelalterlicher Kunst)", in: Deutsche Vierteljahrsschrift für Literaturwissenschaft und Geistesgeschichte 12 (1934), 22–48. »
▪ Ringbom, Sixten: "Devotional Images and Imaginative Devotions: Notes on the Place of Art in Late Medieval Private Piety", in: Gazette des Beaux-Arts ser. 6, 74 (1969), 159–170. »
▪ Hamburger, Jeffrey F.: "The Visual and the Visionary: The Image in Late Medieval Monastic Devotions", in: Uő.: The Visual and the Visionary. Art and Female Spirituality in Late Medieval Germany, New York 1998, 111–148. »
A devóciós kép (XI. 6.)
▪ Berliner, Rudolf: "Bemerkungen zu einigen Darstellungen des Erlösers als Schmerzensmann", in: Das Münster 9 (1956), 97–117; újraközölve in: Uő.: "The Freedom of Medieval Art" und andere Studien zum christlichen Bild, Berlin 2003, 192–212. »
▪ Noll, Thomas: "Zu Begriff, Gestalt und Funktion des Andachtsbildes im späten Mittelalter", in: Zeitschrift für Kunstgeschichte 67 (2004), 297–328. »
▪ Weilandt, Gerhard: Die Sebalduskirche in Nürnberg. Bild und Gesellschaft im Zeitalter der Gotik und Renaissance (Studien zur internationalen Architektur- und Kunstgeschichte, 47), Petersberg 2007, 85–109. »
A késő középkori és a protestáns képkritika (XI. 13.)
▪ Eire, Carlos M. N.: War Against the Idols. The Reformation of Worship from Erasmus to Calvin, Cambridge 1986, 54–73, 195–233. »
▪ Schnitzler, Norbert: Ikonoklasmus – Bildersturm. Theologischer Bilderstreit und ikonoklastisches Handeln während des 15. und 16. Jahrhunderts, München 1996, 29–76. »
Michelangelo Pietái (XI. 20.)
▪ Campbell, Steven J.: "»Fare una cosa morta parer viva«: Michelangelo, Rosso, and the Un(Divinity) of Art", in: The Art Bulletin 84 (2002), 596–620. »
▪ Nagel, Alexander – Wood, Christopher S.: "Interventions: Toward a New Model of Renaissance Anachronism", in: The Art Bulletin 87 (2005), 403–432. (a reakciókkal együtt) »
▪ D'Elia, Una Roman: "Drawing Christ's Blood: Michelangelo, Vittoria Colonna, and the Aesthetics of Reform", in: Renaissance Quarterly 59 (2006), 90–129. » »
Savonarola (XI. 27.)
▪ Bredekamp, Horst: "Renaissancekultur als »Hölle«: Savonarolas Verbrennung der Eitelkeiten", in: Bilderstum. Die Zerstörung des Kunstwerks, szerk. Warnke, Martin, München 1973, 41–64. »
▪ Assonitis, Alessio Giovanni Maria: Art and Savonarolism in Florence and Rome, disszertáció, Columbia University 2003, 63–96. »
▪ Dombrowski, Damian: "Botticellis »Beweinung Christi« in der Alten Pinakotek. Aufgabe, Kontext und Rekonstruktion eines Florentiner Altarretabels zur Zeit Savonarolas", in: Wallraf-Richartz-Jahrbuch 69 (2008), 169–210. »
Képelméletek az ellenreformációban (XII. 4.)
▪ Blunt, Anthony: Művészet és teória Itáliában, 1450–1600 (1940), Budapest 1990, VIII. fejezet.
▪ Warnke, Martin: "Italienische Bildtabernakel bis zum Frühbarock", in: Münchner Jahrbuch der bildenden Kunst 3.F. 19 (1968), 61–102. »
▪ Hecht, Christian: Katholische Bildertheologie im Zeitalter von Gegenreformation und Barock. Studien zu Traktaten von Johannes Molanus, Gabriele Paleotti und anderen Autoren, Berlin 1997, 44–78. »
Zurbarán: Feszület festővel (XII. 11.)
▪ Stoichiţa, Victor I.: Visionary Experience in the Golden Age of Spanish Art, London 1995, 45–77 »; németül: Das mystische Auge. Vision und Malerei im Spanien des Goldenen Zeitalters, München 1997, 47–79. »
▪ Hellwig, Karen: Die spanische Kunstliteratur im 17. Jahrhundert (Ars Iberica 3), Frankfurt a. M. 1996, 170–190. »
▪ Bray, Xavier: "The Sacred Made Real. Spanish Painting and Sculpture 1600–1700", in: The Sacred Made Real. Spanish Painting and Sculpture 1600–1700, szerk. Uő., London 2009, 14–43. »
A vizsga a választott témával kezdődik. Az erről adott feleletben a hallgatóknak az a feladata, hogy a témához megadott irodalmat szembesítsék a kötelező irodalom megfelelő passzusaival (ebbe az idegen nyelvű könyvek is beleértendők), valamint reflektáljanak a választott téma jelentőségére a kurzus egészének összefüggésében. Az órán elmondottakat alapesetben nem fogom közvetlenül úgymond kikérdezni. Azonban sok esetben nem magától értetődő, hogy a témákhoz megadott irodalom hogyan kapcsolódik a kurzus általános tematikájához, vagy akár az egyes címek egymáshoz, és ebben mégiscsak elsősorban az előadások szolgálhatnak támpontokkal.
A vizsga ezen első részének sikerétől függ, hogy mit és hogyan kérdezek ezután a kötelező irodalom és más órák anyaga alapján. Az értékelés legfontosabb szempontja az lesz, hogy ki mennyire szuverén módon képes ütköztetni az olvasottakat (és a hallottakat) egymással, és hogy eközben a problematika milyen mély megértéséről tesz tanúságot.