A szeminárium témája a 19. század magyar képzőművészete, különös tekintettel a magyar művészet nemzetközi kapcsolataira, kontextusára (pl. Munkácsy és a düsseldorfi iskola, párizsi közege, illetve Benczúr és Makart, Szinyei és Böcklin, stb.). Terveim szerint a félév – kísérleti jelleggel –, nem az önállóan előkészített "egyszemélyes" referátumokra (melyekhez a többiek, mivel nem foglalkoztak az aktuális előadóhoz hasonló mélységben azelőtt a témával, amúgy is nehezebben tudnak hozzászólni), hanem a művekről és a szakirodalomról folytatott kritikus, szakmai beszélgetésekre épül. Az egyes alkalmakra kijelölt témákhoz én adom meg – a valamilyen szempontból hasznosnak ítélt –, a konkrét művekhez, problémákhoz kapcsolódó olvasnivalókat, melyeket a hallgatók ismertetnek, majd az óra végén a hallottakat megbeszéljük. Célom, hogy az órán valódi kommunikáció alakuljon ki, ezért a félév során egy-egy hallgató körülbelül kétszer-háromszor fog előadóként sorra kerülni.
A jegyszerzés feltételei: a kiosztott feladatok jó színvonalú, kreatív megoldása (tanulmányok értelmező ismertetése, prezentációkészítés), illetve az aktív órai részvétel. Háromnál több, igazolatlan hiányzás esetén nem tudok jegyet adni.
Figyelem: a két, azonos című kurzus menetrendje eltérő, mindenki a saját órájának megfelelő kódszámon tájékozódjon az órák időpontjáról, sorrendjéről!
Órák, olvasmányok:
| IX. 14. | Óramegbeszélés |
| IX. 21. | helyett IX. 20. 13.30: Bicskei Éva művészettörténész (MTA MKI) tárlatvezetése a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményében a "Széchenyi emlékezete" című kiállításon Cím: 1051 Budapest, Roosevelt tér 9., III. emelet, találkozás 13.30-kor a ruhatárnál Kedvcsináló |
| IX. 28. | Munkácsy Mihály
▪ Papp Emese előadása (Munkácsy és a düsseldorfi iskola) ▪ Boros Judit: "Egy világhírű magyar festő – Munkácsy Mihály pályaképe", in: Munkácsy képek Erdélyben, szerk. Szemenkár Mátyás, Budapest 2007, 20–45. / Szij Barbara (előadja: november 23.) ▪ Lacambre, Geneviève: "Munkácsy helye a 19. század végének francia művészeti életében", in: Munkácsy Mihály (1844–1900). Nemzetközi tudományos emlékülés előadásai, Debrecen 1994, 24–28. / Gucsa Magdolna ▪ Sinkó Katalin: "Egy új műfaj a nyolcvanas években – Munkácsy kolosszálképei", in: uo., 53–64. / Szeiman Regina ▪ Uő.: "Munkácsy vallásos képei és a századvég »szent-realizmusa«", in: Munkácsy a nagyvilágban, szerk. Gosztonyi Ferenc, Budapest 2005, 61–86. / Szeiman Regina ▪ Keserü Katalin: "Munkácsy Mihály vallásos képeinek újraértékelése", in: Nulla dies sine linea. Tanulmányok Passuth Krisztina hetvenedik születésnapjára, szerk. Berecz Ágnes – L. Molnár Mária – Tatai Erzsébet, Budapest 2007, 41–48. / Gucsa Magdolna |
| X. 5. | Donát János, id. Markó Károly, Kisfaludy Károly
▪ Jávor Anna: "A magyar Osszián (Donát János egy elveszett képéről)", in: Ars Hungarica 22 (1994), 95–100. / Görbe Márk ▪ Szvoboda Dománszky Gabriella: Markó, Budapest 2004. / Fejes Mariann ▪ Marosi Ernő: "Visegrád a nemzeti tudatban. Művészettörténeti adalékok", Ars Hungarica 16 (1988), 5–10. / Görbe Márk ▪ Szvoboda Dománszky Gabriella: "Kisfaludy Károly az első magyar romantikus festő", in: Arrabona 43/2 (2005), 67–83. / Mátyók Lilla |
| X. 12. | Ferenczy István, Izsó Miklós
▪ Cifka Péter: Ferenczy István, Budapest 1969 / Gottfried Júlia ▪ Tímár Árpád: "Vita Ferenczy István Mátyás-emlékmű tervéről", in: Ars Hungarica 21 (1993), 163–202. / Zsemberyné Árvai Mária ▪ Király Erzsébet: "»Laudatio artis«. 19. századi képzőművészetünk dicséretének egykorú emlékei", in: Aranyérmek, ezüstkoszorúk. Művészkultusz és műpártolás Magyarországon a 19. században, szerk. Sinkó Katalin, Budapest 1995, 56–73. (főleg: 56–62, 71–73.) / Nagy Eszter ▪ Margócsy István: "A Szép Mesterségek kezdete", http://www.es.hu/index.php?view=doc;18256 / Nagy Eszter ▪ Soós Gyula: Izsó, Budapest 1966 / Krasznicová Katarína ▪ Soós Gyula – Szilágyi János György: "Les statuettes de Nicolas Izsó et l'art antique / Izsó Miklós kisplasztikái és az antik művészet", in: Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts 8 (1956), 58–64, 117–120. / Riba Borbála ▪ Komárik Dénes: "Izsó Búsuló juhászának felnagyított változatai", in: Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok, szerk. Lővei Pál, Budapest 1993, 435–443. / Riba Borbála |
| X. 19. | Borsos József, Barabás Miklós
▪ Veszprémi Nóra: "Virtuóz táncos az álarcosbálon. Borsos József stílusáról", in: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883), szerk. Veszprémi Nóra, Budapest 2009, 30–51. / Derzsenyi Dávid ▪ Grabner, Sabine: "»Csodálatraméltó, szinte olyan, mint Amerling.« Borsos József bécsi tanulóévei", in: uo., 55–63. / Vargyas Zsófia ▪ Veszprémi Nóra: Barabás Miklós, Budapest, 2009 / Juhász Bálint ▪ Uő.: "Barabás Miklós, Petőfi Sándor és az Utazó cigánycsalád. Egy közös motívum a 19. századi magyar képzőművészetben és irodalomban", in: Művészettörténeti Értesítő 51 (2002), 265–286. / Pintér Éva |
| X. 26. | Őszi szünet |
| XI. 2. | Madarász Viktor és a történeti festészet
▪ Szvoboda Dománszky Gabriella: "Régi dicsőségünk…". Magyar históriai képek. a XIX. században, Budapest 2001, 50–111. / Kiss Blanka ▪ Sinkó Katalin képelemzései Madarász Viktor műveiről, in: Történelem–Kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon (kiáll. kat., Budapest: Magyar Nemzeti Galéria), szerk. Mikó Árpád – Sinkó Katalin, Budapest 2000, 603–604, 606–610, 612. / Szirmai Anna ▪ Révész Emese: "Kuruc és labanc – Két testvér – Életrajz Erdély múltjából", in: Művészettörténeti Értesítő 47 (1998), 144–151. / Dillmann Vanda ▪ Matits Ferenc: "Madarász Victor festőművész és rézárukereskedő", in: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 29 (2005), 203–210. / Dillmann Vanda |
| XI. 9. | Zichy Mihály
▪ Gellér Katalin: Zichy Mihály. Budapest 2007 / Pomázi Orsolya ▪ Róka Enikő: "A »rajzoló fejedelem«", in: Zichy Mihály a "rajzoló fejedelem" (kiáll. kat., Budapest: Magyar Nemzeti Galéria), szerk. Róka Enikő, Budapest 2007, 9–27. / Szij Barbara ▪ Gellér Katalin: "Az illusztrálás démona és a Démon változó arca. Doré és Zichy", in: uo., 69–79. / Andrusch Virág ▪ Földi Eszter: "A Történelem Démona", in: Történelem–Kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon (kiáll. kat., Budapest: Magyar Nemzeti Galéria), szerk. Mikó Árpád – Sinkó Katalin, Budapest 2000, 630–635. / Görbe Márk |
| XI. 16. | Emlékműszobrászat, falképek
▪ Kovalovszky Márta: "»Bronzba öntött halhatatlan.« A historizmus emlékműszobrászata", in: A historizmus művészete Magyarországon. Művészettörténeti tanulmányok, szerk. Zádor Anna, Budapest 1993, 79–98. / Gucsa Magdolna ▪ Sinkó Katalin: "A profán történeti festészet Bécsben és Pest-Budán 1830–1870 között", in: Művészettörténeti Értesítő 35 (1986), 95–132. / Andrusch Virág ▪ Szvoboda D. Gabriella: "A budapesti falképfestészet vázlatos áttekintése (1863–1903)", in: uo., 133–172. / Pomázi Orsolya |
| XI. 23. | Székely Bertalan
▪ Bakó Zsuzsanna: Székely Bertalan, Budapest 2006 / Krasznicová Katarína ▪ Szőke Annamária: "Székely Bertalan mennyezet-elmélete és mennyezettervei", in: Székely Bertalan (1835–1910) kiállítása (kiáll. kat., Budapest: Magyar Nemzeti Galéria), sorozatszerk. Nagy Ildikó, Budapest 1999, 293–303. / Szeiman Regina ▪ Bicskei Éva: "álomszerű merengésben". Székely Bertalan Női élet sorozata, Szada 2004 / Mátyók Lilla |
| XI. 30. | Benczúr Gyula
▪ Bellák Gábor: Benczúr Gyula, Budapest 2001 / Zsemberyné Árvai Mária ▪ Uő.: "Művészfejedelmek Bécsben és Budapesten. Makart és Benczúr", in: Az áttörés kora. Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között (1873–1920), I. kötet, szerk. F. Dózsa Katalin, Budapest 2004, 163–173. / Derzsenyi Dávid ▪ Uő.: "Álarcok és szerepek. Benczúr Gyula öregkori önarcképeiről", in: Maradandóság és változás, szerk. Bodnár Szilvia és mások, Budapest 2004, 381–389. / Nagy Eszter ▪ Bakó Zsuzsanna: "Történelmi festészetünk és a müncheni Akadémia", in: München magyarul (kiáll. kat., Budapest: Magyar Nemzeti Galéria), szerk. Kárai Petra – Veszprémi Nóra, Budapest 2009, 67–85. / Fejes Mariann ▪ Király Erzsébet: "»Gáláns ünnepség«. Rokokó reminiszcenciák a magyar festészetben 1870 és 1920 között", Művészettörténeti Értesítő 40 (1991), 135–155. (főleg: 135–143). / Nagy Eszter |
| XII. 7. | Szinyei Merse Pál
▪ Bernáth Mária: Szinyei, Budapest 2009 / Dillmann Vanda ▪ Szinyei Merse Anna: "Szinyei Merse Pál és az európai festészet rokon törekvései", in: A Hermann Ottó Múzeum Évkönyve 33–34 (1996), 567–571. / Szirmai Anna ▪ Szabó Júlia: "Szinyei Merse Pál és a tájfestészet Magyarországon a 19. században", in: uo., 562–566. / Szirmai Anna ▪ Király Erzsébet: "Mítosz és természet. Böcklin-hatás és időélmény Szinyei Merse Pál művészetében", in: Történelem–Kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon (kiáll. kat., Budapest: Magyar Nemzeti Galéria), szerk. Mikó Árpád – Sinkó Katalin, Budapest 2000, 723–729. / Pintér Éva |
| XII. 14. | A millennium
▪ Boros Judit: "Munkácsy Mihály Honfoglalása", in: Művészettörténeti Értesítő 49 (2000), 139–149. / Gottfried Júlia ▪ Kovács Ákos: "Feszty Árpád és a körkép", in: Ars Hungarica 24 (1996), 87–102. / Riba Borbála ▪ Sinkó Katalin: "»A História a mi erős várunk.« A millenniumi kiállítás mint Gesamtkunstwerk", in: A historizmus művészete Magyarországon. Művészettörténeti tanulmányok, szerk. Zádor Anna, Budapest 1993, 132–148. / Vargyas Zsófia ▪ Bernáth Mária: "Stílustendenciák a millenáris kiállítás festészeti anyagában", in: uo., 148–176. / Kiss Blanka |