A Bevezetés a művészettörténetbe – szükségszerűen – mindig egy nagyon személyes jellegű kurzus. Ez alkalommal arra a kérdésre fog felépülni, hogy miért fontos a művészettörténet, nem a művészettörténészek, hanem a műtárgyak és a társadalom számára. Ennek a kifejtéséhez mesziről, a művészettörténet mint tudományos diszciplína kialakulásától és intézményesülésétől kell elindulni. A félév során érinteni fogjuk a tudományág néhány alapvető munkatechnikáját, történetének néhány mérföldkövét, a cél azonban nem az, hogy ezekről hézagmentes kép alakuljon ki, hanem hogy eljussunk annak lehetőségéig, hogy a hagyományos művészettörténeti kompetenciák mai társadalmi küldetését tegyük mérlegre.
A kurzus, illetve az egyes előadások esszéisztikus felépítéséből következően a számonkérés is viszonylag kötetlen lesz: nem elsősorban egy tényanyag megtanulásáról, hanem a félév során érintett témák személyes feldolgozásáról kell számot adni. Ehhez az előadásokon elhangzottakat a lent felsorolt olvasmányanyaggal is szembesíteni kell. A vizsgán a hallgató maga választ, hogy melyik óra témájához szeretne hozzászólni, a felelet közben az irodalomjegyzék vonatkozó tételeire is kitérünk.
Tervezett menetrend
| II. 16. | Bevezetés a bevezetésbe |
| II. 23. | Elmarad |
| A művészettörténet hagyományos akcióterületei és intézményesülése | |
| III. 1. | Winckelmann és a múzeumi művészettörténetírás |
| III. 8. | A művészettörténet mint egyetemi diszciplína |
| III. 15. | Ünnepnap |
| III. 22. | Műértés és művészettörténet |
| A művészettörténet mint képtudomány (és a képtudomány mint művészettörténet) | |
| III. 29. | Aby Warburg és utóélete |
| IV. 5. | Tavaszi szünet |
| IV. 12. | Politikai ikonográfia |
| IV. 19. | A képtudomány mint művészettörténet: Cranach Luther-portréi |
| IV. 26. | Elmaradt |
| V. 3. | A művészettörténet mint képtudomány: festett művészetelméletek és festett képelméletek |
| Művészettörténet, művészet, közönség | |
| V. 10. | A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korában |
| V. 17. | Interfészek a történeti művészet és a befogadók között – ma |
Vizsgairodalom
Művészettörténet. Bevezetés, szerk. Belting, Hans – Dilly, Heinrich – Kemp, Wolfgang – Sauerländer, Willibald – Warnke, Martin
Az először 1985-ben megjelent kötet magyar fordítása hamarosan megjelenik online. Addig egy előzetes változat olvasható Rényi tanár úr honlapján. Az alábbi tanulmányok tartoznak bele a kurzus vizsgairodalmába:
▪ Warnke, Martin: "A művészettörténet tárgykörei"
▪ Sauerländer, Willibald: "A tárgy rögzítése általában"
▪ Sauerländer, Willibald: "A kor rögzítése, a hely rögzítése és az egyén rögzítése"
▪ Bauer, Hermann: "Forma, struktúra, stílus: a formaelemző és a formatörténeti módszer"
▪ Eberlein, Johann Konrad: "Tartalom és belső tartalom: az ikonográfiai-ikonológiai módszer"
▪ Belting, Hans: "A mű a kontextusában"
▪ Kemp, Wolfgang: "A műalkotás és a néző: a befogadásesztétikai megközelítés"
▪ Schneider, Norbert: "Művészet és társadalom: a társadalomtörténeti megközelítés"
▪ Bredekamp, Horst: "Képi médiumok"
Morelli, Giovanni: "Művészetkritikai tanulmányok az itáliai festészetről. A Borghese és a Doria Pamphili galériák Rómában – Alapelv és módszer" (1890) és Uő.: "Művészetkritikai tanulmányok az itáliai festészetről. A müncheni és a drezdai galériák – Bevezetés" (1891), in: Szöveggyűjtemény a művészettörténet-írás történetéhez, 5–49. (megjelenés alatt)
Warburg, Aby: "Manet: Reggeli a szabadban. Pogány természetistenek formameghatározó szerepe a modern természetkép kialakulásában" (1937), in: Enigma 46 (2005), 16–22.
Panofsky, Erwin: "A képzőművészeti alkotások leírásának és tartalomértelmezésének problémájához" (1932) és Uő.: "A művészettörténet mint humanista tudomány" (1940), in: Uő.: A jelentés a vizuális művészetekben. Tanulmányok, 222–252. (az online változat megjelenés alatt)
Benjamin, Walter: "A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában" (1936)
Mitchell, W. J. T.: "A CNN-től a JFK-ig", in: Uő.: A képek politikája (Ikonológia és műértelmezés 13), Szeged 2008, 249–265.