KezdÅ‘lapAz Int�zetK�pz�si rendKurzusokBA kurzusokAktu�lis kurzusokKor�bbi kurzusokMA kurzusokPhD kurzusokTananyagokMunkat�rsak�szt�nd�jak�gyint�z�sK�ls� linkek | BA-kurzusok a 2011/2012-es tanév õszi szemeszterében
BBN-MÛV-121, Ikonográfiai alapismeretek Ikonográfiai alapismeretek Eörsi Anna H 12:00–13:30, Gólyavár, B elõadó
Elsõ óra: szeptember 19.
Tervezett tematika:
I. Az ikonográfia (és az ikonológia) fogalma
Téma és jelentés
Ábrahám áldozata jelentései
Az oroszlán jelentései
Az ikonográfia alkalmazási területei
Attribútum
Megszemélyesítés és allegória
Kerettéma
Ábrázolási módok
Absztrakt fogalmak ikonográfiája (számok, formák, színek, anyagok, irányok)
II. A mûvészet története az ikonográfia tükrében
kezdetek
görögök
hellenizmus
Róma
ókeresztények
középkor
Bizánc
Nyugat
korai középkor
inzuláris (ír, angolszász) mûvészet
Karoling-kor
Ottó-kor
románkor
gótika
reneszánsz
reformáció
barokk-kor
klasszicizmus és romantika
Számonkérés: Írásbeli vizsga a vizsgaidõszakban. (Egy esszéjellegû kérdés a kötelezõ szakirodalom tárgykörébõl, három a leadott elõadások anyagából és egy teszt jellegû kiskérdés.)
Kötelezõ olvasmányok:
▪ Belting, Hans: A hiteles kép. Képviták, mint hitviták (2005), ford. Hidas Zoltán, Budapest 2009, 131–148. (II.3. A két természet a kereszten; II.4. Fantomkép vagy test? A feltámadott Krisztus)
▪ Bialostocki, Jan: "A Halál kapuja" (1973), ford. Széphelyi F. György, in: Uõ.: Régi és új a mûvészettörténetben, Budapest 1982, 183–205.
▪ Chastel, André: "Két fügefaág" (1976), ford. Görög Lívia, in: Uõ.: Fabulák, formák, figurák. Válogatott tanulmányok, Budapest 1984, 246–252.
▪ Dvoøák, Max: "A katakombafestmények. A keresztény mûvészet kezdetei" (1919), ford. Vajda Mihály, in: Uõ.: A mûvészet szemlélete. Válogatott tanulmányok, Budapest 1980, 7–36.
▪ Marosi Ernõ: "A honfoglalás a mûvészetben", in: Magyar Tudomány 41 (1996), 1026–1034.
▪ Panofsky, Erwin: "A neoplatonikus irányzat és Michelangelo" (1939), ford. Ruttkai Veronika, in: Enigma 33 (2002), 85–141.
▪ Pigler Andor: "Evagationes Spiritus. Egy képmagyarázat és adatok az esztergomi Keresztény Múzeum festményeinek történetéhez", in: Archaeológiai Értesítõ 46 (1932), 121–136.
Esszékérdések
Az ikonográfia (és az ikonológia) fogalma
Az "Ábrahám áldozata" jelentései
Az ikonográfia alkalmazási területei
Az attribútum
Megszemélyesítés és allegória
Kerettéma
Ábrázolásmódok
Számok és geometriai alakzatok ikonográfiája
Színek és anyagok ikonográfiája
Az építészet ikonográfiája
"Mágikus" kezdetek és a klasszikus görög mûvészet ikonográfiája
A hellénisztikus mûvészet ikonográfiája
Róma – a nyilvánosságnak szánt mûvészet ikonográfiája
Róma – a privátszféra mûvészetének ikonográfiája
A keresztény mûvészet kezdetei
Az ókeresztény mûvészet ikonográfiája (313-tól)
A középbizánci mûvészet ikonográfiája
A koraközépkori mûvészet ikonográfiája
A karoling- és Ottó-kori mûvészet ikonográfiája
A román kor ikonográfiája
A gótikus mûvészet ikonográfiája
A reneszánsz mûvészet ikonográfiája
A manierizmus ikonográfiája
A német késõ gótikus mûvészet ikonográfiája
A reformáció
Az ellenreformáció
Röviden megválaszolandó kérdések
Az evangélisták szimbólumai
Mi mindentõl függhet egy-egy mû jelentése?
Mit jelent az ikonográfiai jobb oldal fogalma?
Mi a különbség a görögök és a rómaiak vallása között?
Miért nem volt a keresztényeknek két évszázadig mûvészete?
A képtiltás ellenére miért volt a zsidóknak mûvészete?
A tipológiai szimbolizmus
Tipológiával kapcsolatos kézirattípusok
Mi jellemzi a középkori mûvészet szimbolizmusát?
A képrombolás
Maiestas Domini
Mi a legalapvetõbb különbség a bizánci és a nyugati ikonográfia között?
A Panofsky-féle "szétválás-elv"
Mi a legfõbb különbség a román és a gótikus ikonográfia között?
Physiologus
hieroglifa
embléma
| A félév BA-kurzusai
Az oktató honlapja
Az órán vetített prezentációk
Bevezetés
Téma és jelentés; Ábrahám áldozata
Oroszlán
Alkalmazások
Attribútum
Megszemélyesítés, allegória
Kerettéma
Ábrázolásmódok
Számok, formák
Színek, anyagok
Irányok
Építészet
Kezdetek; klasszikus görög mûvészet
Hellenizmus
Róma
Ókeresztény mûvészet 1.
A keresztény ikonográfia általában
Ókeresztény mûvészet 2., középkor általában
Bizánc
Bizánc és a Nyugat
Kora középkor
Karoling kor
Ottó-kor
Román kor
Gótika, 1. Általában
Gótika, 2. Katedrálisok
Gótika, 3.
Reneszánsz, 1.
Reneszánsz, 2.
Manierizmus
Német késõ gótika
Reformáció
Trident/Trient
Barokk
18. század
Romantika
Realizmus; 20. század
|