|  ENGLISH

BBN-MŰV-291/a, Egyetemes középkor szeminárium
A szárnyasoltár korai története (szakszövegolvasási gyakorlat)
Endrődi Gábor
Cs 8:30–10.00, 112. terem

Téma, célkitűzések: A szárnyasoltár 1300 körüli, 14. század eleji kezdeteinek kérdését – amire az utóbbi néhány évtizedben irányult ismét intenzívebb figyelem – sajátos kettősség jellemzi. Miközben a válaszadás alapvető lehetőségei a tárgyak használati kontextusára hivatkoznak, és így a liturgiatörténet segítségére vannak utalva, aközben maga a kérdésfeltevés mélyen beleágyazódik a művészettörténet-írás hagyományaiba, és kimondva-kimondatlanul a tárgytípus klasszikus – a 15. század második felére és a 16. század elejére eső – korszakának eredettörténetét és megértésnek kulcsát keresi a korai emlékekben. A szemináriumon ebből a feszültségből próbálunk meg profitálni, és figyelmünket a művészettörténeti és a társtudományi szempontok változatos dinamikájára irányítjuk majd. Az óra célja – a témába való bevezetésen kívül – elsősorban az idegen nyelvű szakszövegek értő és kritikus olvasásának gyakorlása.

Feladatok, lefutás: A hallgatók nem egy-egy műtárgyat, hanem egy-egy tanulmányt választhatnak feldolgozásra. Erről a tanulmányról először (egységesen szeptember 24-re) egy rövid összefoglalást kell írni, orientációs segítségként a többiek számára. A fő feladat egy húsz perc alatt felolvasható (tehát mintegy 17000 karakternyi) dolgozat a választott tanulmányról. A feladat nem csak az, hogy összefoglalják az elolvasott tanulmányt (erre való az első rezümé), hanem hogy értékeljék azt: elemezzék a kérdésfeltevést, a szerző által követett módszereket és az eredményeket, helyezzék el mindezt a tanulmány szűkebb témájának kutatástörténetében (meg kell tehát ismerniük az adott oltárretabulum vagy jelenségcsoport korábbi és – ha van – későbbi irodalmát is) és, ha úgy adódik, hasonlítsák össze más, a szemináriumon feldolgozott publikációkkal. A dolgozatokat egy héttel a felolvasás előtt kell leadni, a formai követelmények (jegyzetapparátus, illusztrációk) hasonlóak a más szemináriumon megszokottakhoz.
E dolgozat mellett mindenkinek el kell vállalnia egy-egy korreferátumot is valamelyik társuk dolgozatához. Ez egy-két oldalnál nem kell hogy hosszabb legyen (de lehet), a felolvasás napjára írásban kell elkészíteni, és élőszóban, a felolvasást követő vitán kell ismertetni a főbb pontjait.

Nyelvek: Német, angol és francia nyelvű tanulmányok közül lehet választani.

Alapvető irodalom: Braun, Joseph: Der christliche Altar in seiner geschichtlichen Entwicklung, 2 kötet, München 1924; URL: <http://digi.ub.uni-heidelberg.de/diglit/braun1924bd1/> és <http://digi.ub.uni-heidelberg.de/diglit/braun1924bd2/>. – Keller, Harald: "Der Flügelaltar als Reliquienschrein", in: Studien zur Geschichte der europäischen Plastik. Festschrift für Theodor Müller, München 1965, 125–144. – Entstehung und Frühgeschichte des Flügelaltarschreins, szerk. Krohm, Hartmut – Krüger, Klaus – Weniger, Matthias, Wiesbaden 2001. – Wolf, Norbert: Deutsche Schnitzretabel des 14. Jahrhunderts, Berlin 2002.