Eötvös Lor�nd Tudom�nyegyetem, Budapest - M�v�szett�rt�neti Int�zet

Nyomtat�si n�zet   |  ENGLISH

KezdőlapAz Int�zetK�pz�si rendKurzusokBA kurzusokAktu�lis kurzusokKor�bbi kurzusokMA kurzusokPhD kurzusokTananyagokMunkat�rsak�szt�nd�jak�gyint�z�sK�ls� linkek
BA-kurzusok a 2010/2011-es tanév õszi szemeszterében

 

BBN-MÛV-121, Ikonográfiai alapismeretek
Ikonográfiai alapismeretek
Eörsi Anna
H 12:00–13:30, Gólyavár, földszinti "B" elõadóterem


Elsõ óra: szeptember 13.

Tervezett tematika

I. Bevezetés
   Az ikonográfia (és az ikonológia) fogalma
   Téma és jelentés
   Képcím
   Mire jó az ikonográfia?

II. Gyakran használt szakkifejezések
   Attribútum
   Megszemélyesítés
   Allegória
   Szimbólum
   Embléma
   Tipológia

   Ikonográfiai típus
   Kerettéma
   Motívum
   Pátoszformula

   Motívumkutatás

III. Minden korszakot érintõ általánosságok
   A témák megfogalmazásának módjai
   Absztrakt fogalmak ikonográfiája
   Szakrális és profán ikonográfia

IV. A mûvészet ikonográfia-története
   görögök
   hellenizmus
   Róma
   ókeresztények
   középkor
      Bizánc
      Nyugat
         korai középkor
         inzuláris (ír, angolszász) mûvészet
         Karoling-kor
         Ottó-kor
         románkor
         gótika
   reneszánsz
   reformáció
   barokk-kor
   klasszicizmus és romantika
   (ha netán maradna idõ, folytatnánk egészen a XX. századig)


Kötelezõ szakirodalom

▪ Belting, Hans: Kép és kultusz. A kép története a mûvészet korszaka elõtt (1990), Budapest 2000, 3. és 4. fejezet (Miért kellenek a képek? …, Égi csodaképek …), 30–78.
▪ Chastel, André: "Salamon és Sába királynõje a középkor ikonográfiájában" (1949), in: Uõ.: Fabulák, formák, figurák. Válogatott tanulmányok, Budapest 1984, 35–48.
▪ Panofsky, Erwin: "Ikonográfia és ikonológia: bevezetés a reneszánsz mûvészet tanulmányozásába" (1939), in: Uõ: A jelentés a vizuális mûvészetekben. Tanulmányok, Budapest 1984, 284–307.
▪ Szõnyi György Endre: Ikonográfia és ikonológia I. Történeti áttekintés és Aby Warburg munkássága, in: Uõ: Pictura & scriptura. Hagyományalapú kulturális reprezentációk huszadik századi elméletei (Ikonológia és mûértelmezés 10), Szeged 2004, 53–74.
▪ Vanyó László: Az ókeresztény mûvészet szimbólumai, Budapest 1988, 41–100. (A mûvészettörténeti fejlõdés szakaszai)
▪ Warburg, Aby: "Dürer és az itáliai »antik«". (Leipzig, 1906) in: Uõ.: ΜΝΗΜΟΣΥΝΗ – válogatott tanulmányai, Budapest 1995, 148–153.

További tájékozódás végett forduljanak a bõvebb, témakörönként tagolt bibliográfiához!


Számonkérés

Írásbeli vizsga a vizsgaidõszakban.

Egy esszéjellegû kérdés a kötelezõ szakirodalom tárgykörébõl, és három a leadott elõadások anyagából.

A félév BA-kurzusai Az oktató honlapja   Az órán vetített prezentációk Bevezetés Képcím Mire jó az ikonográfia? Attribútum Megszemélyesítés Allegória Szimbólum, embléma Tipológia Ikonográfiai típus Kerettéma Motívum, pátoszformula Motívumkutatás A témák megfogalmazásának módjai Absztrakt fogalmak ikonográfiája, 1. rész Absztrakt fogalmak ikonográfiája, 2. rész Ikonográfia az építészetben Profán ikonográfia A barlangrajzoktól a klasszikus görögségig Hellenizmus Róma, 1. rész Róma, 2. rész Ókeresztények, 1. rész Ókeresztények, 2. rész Bizánc Középkor általában Kora középkor Karoling kor Ottó-kor Romanika, 1. rész Romanika, 2. rész Gótika: bevezetés Gótika: 13. század Gótika: 14. század 15. század Reneszánsz Reformáció Barokk
 © 2007–2009, E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem, B�lcs�szettudom�nyi Kar, M�v�szett�rt�neti Int�zetR�gi honlap