Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest - Művészettörténeti Intézet

Nyomtatási nézet   |  ENGLISH

KezdőlapAz IntézetKépzési rendAlapképzés (BA)Mesterképzés (MA)Osztatlan képzésDoktori képzés (PhD)Szakdolgozat, disszertációBA-szakdolgozatMA-szakdolgozatPhD-disszertációKurzusokTananyagokMunkatársakÖsztöndíjakÜgyintézésKülső linkek
A BA-szakdolgozatok formai és tartalmi követelményei

 

A BA-szakdolgozatokkal kapcsolatos keretfeltételeket az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzatának II. kötete, a 76–80. § tartalmazza. Az idézett paragrafusok nem tartalmaznak néhány, kari szinten szabályozott formai követelményt, néhány további kérdést pedig intézeti hatáskörbe utalnak. Az alábbiakban ezekről nyújtunk tájékoztatást.


Formai követelmények

A dolgozatot 2 példányban, egy bekötött és egy fűzött példányban, géppel írva kell elkészíteni. A külső borítón fel kell tüntetni a "szakdolgozat" szót, a hallgató nevét, szakját és a szakdolgozat készítésének évét. A belső borítón fel kell tüntetni a "szakdolgozat" szót, a szakdolgozat címét magyarul, az idegen nyelven írt szakdolgozat címét idegen nyelven is és a készítés évét, a bal alsó sarokban a témavezető nevét és címét (rangját) a jobb alsó sarokban a hallgató nevét, szakját és a szakdolgozat készítésének évét. A szakdolgozathoz csatolni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a munka a hallgató saját szellemi terméke.
A szakdolgozat terjedelme: mintegy 30 oldal szöveg a címlap, a tartalomjegyzék, a mellékletek és a bibliográfia nélkül. A megadott terjedelem az alábbi formázási adatok mellett értendő:
margók: minden oldalon 2,5 cm, baloldalt ehhez még 1 cm kötésmargó járul;
főszöveg: Times New Roman betűtípus, 12 pt-os betűméret, másfélszeres sorköz;
jegyzetek: Times New Roman betűtípus, 10 pt-os betűméret, másfélszeres sorköz, lap alján, folyamatos számozással.


Tartalmi követelmények

A szabad bölcsészet művészettörténet szakirányának szakdolgozatával a hallgató bizonyítja jártasságát a művészettörténet körébe tartozó tárgyi emlékek történeti szempontú megközelítése és értelmezése terén. Ehhez hozzá tartozik a műalkotások leírásához használt fogalmak helyes használata, a műtárgyról és koráról írt szakirodalom, a vonatkozó források szakszerű feldolgozása, az ezekből nyert ismereteknek a dolgozat gondolatmenete vagy problémafelvetése szempontjából értő és kritikus összefoglalása, valamint az új meglátások, megközelítések logikus és érvelő kifejtése. A dolgozat értekező stílusban legyen megírva, és jóllehet nem feltétlenül önálló kutatási eredmények felmutatása a célja, az eddig ismert tények és értelmezések önálló és igényes előadására kell törekedni. Az ismeretterjesztés és ismeretátadás magas szinten történő művelésére való alkalmassága mellett a dolgozat írója a dolgozathoz tartozó szakmai apparátus (jegyzetek, bibliográfia, képmelléklet, képjegyzék, esetleg forrásközlés) elkészítésével nem csupán a témában való jártasságát, hanem azt is bizonyítja, hogy tisztában van egy ilyen jellegű szakmai publikáció formai követelményeivel is.


Az értékelés szempontjai

▪ a dolgozat témájának, problémafelvetésének adekvát felépítés (tartalomjegyzék)
▪ a történeti szempont érvényesítése a téma megközelítése és értelmezése során
▪ a műalkotások leírásához használt fogalmak helyessége
▪ a műtárgyról (műtárgyakról) és koráról (korukról) írt szakirodalom szakszerű feldolgozása
▪ a vonatkozó források szakszerű feldolgozása
▪ idegen nyelvű szövegek esetében: szövegértés
▪ az eddig ismert tényeknek és értelmezéseknek a dolgozat gondolatmenete vagy problémafelvetése szempontjából értő és kritikus összefoglalása
▪ következtetések levonására való képesség
▪ problémaérzékenység
▪ az új meglátások, megközelítések logikus és érvelő kifejtése
▪ nyelvhelyesség, helyesírás, stílus
▪ kontextusok komplexitása (hazai/nemzetközi)
▪ a szakmai apparátus elkészítése:
   1. jegyzetek
   2. bibliográfia
   3. képmelléklet
   4. képjegyzék
   5. esetleg forrásközlés
▪ a dolgozat formai követelményeknek való megfelelés, a dolgozat külalakja


Még egyszer a vonatkozó határidők:
2008. június 15-ig: cím és témavezető választása;
2008. október 15-ig: az intézetvezető által jóváhagyott cím és témavezető hivatalos bejelentése a kari Tanulmányi Hivatalnak (az ehhez szükséges űrlap letölthető itt).
-->

Az alapképzésben a hivatalos címbejelentés és a szakdolgozat leadása között legalább hat hónapnak kell eltelnie. Ez azt jelenti, hogy – bár minden szemeszterben van címbejelentési határidő – a mindenkori másodéveseknek az októberi határidőt kell figyelembe venniük. 2008-ban a kar vezetése azt kérte, hogy az intézetek már májusban gyűjtsék be a témákat és a témavezetői ellenjegyzéseket; ilyesmire idén is lehet számítani. Ez a késő tavaszi vagy kora nyári határidő mindazonáltal informális: a begyűjtött választások nem kerülnek át a Tanulmányi Hivatalhoz.
A témák megadását az egyetemi SzMSz írja elő, nem arról van szó azonban, hogy csak e témák közül lehetne választani. Ha a hallgatónak önálló elképzelései vannak, és a kiszemelt témavezető nyitott erre, akkor más témákban is gondolkodhat. A meghirdetett témák nem adott tanévre szólnak, tehát addig lehet közülük választani, amíg el nem kelnek, vagy az adott tanár kifejezetten vissza nem vonja valamelyiket. Intézeti körben, a megközelítőleg egyenlő terhelés érdekében úgy döntöttünk, hogy egy oktató BA szinten nem köteles ötnél több szakdolgozatot elvállalni. (Ez szintén csak ajánlás; az adott oktatótól kell érdeklődni, hogy vállal-e esetleg további témavezetést az ötön felül.)

A Művészettörténeti Intézetben készülő BA szakdolgozatokhoz témavezető választása kötelező. A szakdolgozat leadása előtt meg kell szerezni a témavezető jóváhagyását (témavezetői nyilatkozat). Az ehhez szükséges formanyomtatvány letölthető innen. A témavezetői nyilatkozatot a szakdolgozatba bele kell kötni a másik, szerzőségi nyilatkozattal együtt.

Társoldalak Aria Arthist 2.0 Twitter Digitális Képtár  
 © 2007–2009, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténeti IntézetRégi honlap