|  ENGLISH

TUDNIVALÓK A ZÁRÓVIZSGÁRÓL (MŰV-902)

A záróvizsga két részből áll:

▪ a szakdolgozat megvédéséből (ezen a hallgató nem csak a bírálatra válaszol, hanem számot ad az általános tájékozottságáról is azon a tágabb szakterületen, amelyhez a szakdolgozati témája tartozik);

▪ szóbeli vizsgából, 24 tételből álló tételsor alapján (e tételek csak a vizsga fő témaköreit jelzik, de nem azonosak a tényleges vizsgakérdésekkel, amelyek egy-egy szűkebb területet ölelnek fel).

A záróvizsga eredménye a védés és a szóbeli vizsga jegyeinek átlaga.

Tételek

1. Ókeresztény és bizánci művészet
2. Románkori egyetemes művészet
3. Gótikus egyetemes művészet
4. Az internacionális gótika
5. Korai németalföldi festészet
6. Magyarországi Árpád-kori művészet
7. Magyarországi gótikus művészet
8. A XV. századi Itália főbb művészeti központjai
9. Reneszánsz művészet Magyarországon
10. Itáliai reneszánsz építészet és szobrászat (XV-XVI. sz.)
11. Az itáliai reneszánsz fal- és táblaképfestészete (XV-XVI. sz.)
12. A manierizmus művészete
13. Világi és egyházi építészet a barokk korban (Itália, Franciaország)
14. Táblaképfestészet a XVII. században (Itália és a Németalföld)
15. Irányzatok a XVIII. század egyetemes művészetében
16. A magyar építészet a XVII-XVIII. században
17. XIX. századi egyetemes művészet 1. (klasszicizmus, romantika, realizmus)
18. XIX. századi egyetemes művészet 2. (impresszionizmus, poszt-impresszionizmus, szecesszió)
19. XIX.századi magyar művészet
20. XIX. századi építészet
21. XX.századi egyetemes művészet 1. (expresszionizmusok, kubizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakció)
22. XX. századi egyetemes művészet 2. (irányzatok, médiumok a 45 utáni művészetben)
23. XX.századi magyar művészet
24. XX. századi építészet

Vizsgairodalom

A vizsgairodalom megegyezik az MA-felvételi irodalmával:

▪ Belting, Hans: Kép és kultusz. A kép története a művészet korszaka előtt (1990), Budapest 2000.
▪ Kádár Zoltán: A bizánci művészet, Budapest 1987.
▪ Galavics Géza – Marosi Ernő – Mikó Árpád – Wehli Tünde: Magyar[országi] művészet a kezdetektől 1800-ig, Budapest 2001.
▪ Marosi Ernő: A középkor művészete, 2 kötet, Budapest 1996–1997.
▪ A középkori művészet történetének olvasókönyve, XI–XV. század, szerk. Marosi Ernő, Budapest 1997.
▪ A reneszánsz művészet történetének olvasókönyve, XV. század, szerk. Hajnóczy Gábor, Budapest 2004.
▪ Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz művészete, Budapest 1982.
▪ Kelényi György: A manierizmus, Budapest 1995.
▪ Kelényi György: A barokk művészete, Budapest 1985.
▪ Zádor Anna: Klasszicizmus és romantika, Budapest 1976.
▪ Németh Lajos: A XIX. század művészete. A historizmustól a szecesszióig, Budapest 1974.
▪ Hofmann, Werner: A földi paradicsom. 19. századi motívumok és eszmék, Budapest 1987.
▪ Beke László – Gábor Eszter – Prakfalvi Endre – Sisa József – Szabó Júlia: Magyar művészet 1800-tól napjainkig, Budapest 2002.
▪ Andrási Gábor – Pataki Gábor – Szücs György – Zwickl András: Magyar képzőművészet a XX. században, Budapest 1999.
▪ Frampton, Kenneth: A modern építészet kritikai története, Budapest 2002.
▪ Dempsey, Amy: A modern művészet története. Stílusok, iskolák, mozgalmak, Budapest 2003.
▪ Emlék márványból vagy homokkőből. Öt évszázad írásai a művészettörténet történetéből, szerk. Marosi Ernő, Budapest 1976.
▪ Panofsky, Ernst: A jelentés a vizuális művészetekben, Budapest 1984.

Ismerni kell továbbá a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Kiscelli Múzeum, a MTA Képtára és a Ludwig Múzeum kiállított műveit.

A szakdolgozat védésekor ezen kívül szóba kerülhetnek a hallgató más, az adott korszakra vonatkozó korábbi olvasmányai is.

Az oklevél minősítése

Az oklevél minősítését az alábbi jegyek számtani átlagából kell kiszámítani:
▪ a záródolgozat írásbeli eredménye és
▪ a szóbeli záróvizsga eredménye.