| ENGLISH
BBN-MÛV-381, 19. századi egyetemes mûvészet
19. századi egyetemes mûvészet
Gosztonyi Ferenc, Marosvölgyi Gábor
Sz 16:00–17:30, 112. terem
A szóbeli vizsga tételei
(A tételek felosztása az elõadások témaköreit követi, az adott elõadás anyagának alapos ismerete a vizsga kritériuma, melyre az órai jegyzetek vagy/és a kötelezõ ill. ajánlott olvasmányjegyzék alapján kell felkészülni.)
1. A korszak átfogó ismertetése: szakaszhatárok; stílusok, irányzatok, eszmék; mûvészettörténeti fogalmak; fontosabb mûvek és alkotók; alapvetõ történelmi és kultúrtörténeti események.
2. Az antikvitás kultusza: az ókori emlékek archeológiai és mûvészettörténeti szempontú vizsgálatának megindulása (pl. Winckelmann stb.). Az új leletek és ismeretek hatása a mûvészetre, az antik mitológia és az ókori történelem mint a jelen allegóriája (pl. David, Ingres stb.). A reneszánsz antikvitás-képének átértelmezõdése, és egy új antikvitás-kép konstruálódása. Az ismeretterjesztés és a mintakép állítás eszközei (pl. albumok, reprodukciók, mûvészeti akadémiák, múzeumok).
3. A középkor kultusza: a középkori, elsõsorban gótikus mûvészet nemzeti kultúraként való felfogása (gótizálás). A középkorkutatás módszeressé válása. A mûemlék fogalmának kialakulása (pl. Viollet-le-Duc), romkultusz. A skandináv és kelta mitológiák, valamint a középkori történelmi legendák téma- és motívumkincsként való felhasználása (pl. Osszián-téma, Artúr-mondakör stb.). Középkori díszítõelemek alkalmazása, a kézmûves mesterségek felélesztése (pl. Arts and Crafts mozgalom). A keresztény mûvészet eszméinek és témáinak népszerûsége (pl. Chateaubriand, nazarénusok, preraffaeliták).
4. A fantasztikum a mûvészetben: a fantázia mint konstruktív (pl. Piranesi) és dekonstruktív képesség (pl. Gaudi). A képzelõerõ mûködésének módjai és nyomai (pl. Redon). Valóság és fikció keveredése. Az irracionális tartalmak beemelése a mûvészetbe (pl. Goya, Füssli stb.). Bizarr témák, groteszk formák esztétikai szerepe (pl. Ensor). Lelki folyamatok felismerése: az álmok, látomások, víziók megjelenítése, a vizionárius mûvészet kezdetei (pl. Blake, Vernet, Böcklin, Vrubel).
5. A természet felfedezése: az ember és természet megváltozott viszonyának (lásd Rousseau) esztétikai következményei. A természettudományos világképek hatása a mûvészetre. Az idealizált (mitikus) tájkép (pl. Poussin), az egzisztenciális (kozmikus) tájkép (pl. Caspar David Friedrich) és a realista tájkép (pl. Courbet, Corot stb.). A tájformáló építészet sajátosságai (pl. villaépítészet, vidéki kúriák stb.), a kertépítészet felvirágzása (pl. franciakert, angolkert, mûromok, kerti lakok stb.).
6. Joseph Mallord William Turner (1775 – 1851) mûvészi pályája
7. Az "idegen" kultúrák felfedezése: az Európán kívüli országok, népek kultúrájának hatása az európai mûvészetre. A rokokó kínai divatjától (chinoiserie, kerti pagodák) az egyiptizáláson át az orientalizmusig, japonizmusig. Felfedezõutak, expedíciók, tanulmányutak mûvészeti következményei. Új témakörök (pl. hárem, odaliszk, sivatagi nomádok, indiánok stb.), új formanyelv (pl. Hokusai-metszetek hatása). A naiv festészet korai példái (pl. H. Rousseau).
8. A történelem mítosza: a "történelmi tudat" kialakulása, a történelmi szemlélet hatása a tudományokra (pl. történeti nyelvészet, evolucionizmus stb.) és a mûvészetre. A történelmi jelen felismerése és a jelen mitizálása/heroizálása, aktuálpolitikai események témaként való megjelenítése, ceremoniális történelmi díszletek. A történelmi festészet kialakulása és akadémizálódása. Az építészet historizáló tendenciái, az eklektika. A nemzettudat kialakulása, a nemzeti ikonográfia kialakítása az egyházi ikonográfia mintájára. Ellenpontként társadalomkritikai tendenciák, dezilluzionizmus (pl. Daumier, Toulouse-Lautrec stb.).
9. Struktúraelvû építészet: a forradalmi építészek terveitõl a mérnök építészetig. Városrendezési tervek, körutak, sugárutak, közparkok kialakítása. A polgári társadalom új építészeti igényei, az építészet új funkciói (pl. múzeum, tõzsde, színház/opera, pályaudvar, könyvtár stb.). Új anyagok és technikák alkalmazása (pl. vasbeton, acéltraverzek, szegecselés, üvegfalak, elõre gyártott elemek stb.). A funkcionális építészet fellendülése (pl. hídépítészet).
10. Mûvészközösségek: a civilizációtól a természet felé forduló alkotói szemlélet kollektív példái a mûvészkolóniákban (pl. barbizoni festõk, Pont-Aven, Abramtsevo, Worpswede mûvésztelepei stb.). A népmûvészet ihletõ szerepe, összmûvészeti törekvések, a mûvészet mint életforma és társadalomformáló tevékenység. Eszmék és esztétikai beállítottság, mûvészetfilozófiai gondolatok (pl. Ruskin, Morris). A falusi élet és a paraszti munka témái (pl. Bastien-Lepage, Millet stb.).
11. A festészet forradalma: a festészet autonómiájának kialakulása. Történelmi reflexiók, parafrázisok (pl. Manet), a modern élet narratívái és zsánerképei (pl. Degas, Renoir stb.). Az impresszionizmus perceptuális szemléletétõl (pl. Monet, Pissarro, Sisley stb.) a posztimpresszionista felfedezésekig (pl. Van Gogh, Gauguin, Cézanne stb.). A festészet önálló formanyelvének kialakítása, immanens törvényszerûségeinek felismerése, valamint a pszichés folyamatok ábrázolásának nem leképezõ, hanem megjelenítõ ábrázolása a korai expresszionista törekvésekben (pl. Munch).
12. A vizuális kultúra átalakulása: a valóság reprodukálásának formái, az illúziókeltés korai technikái (pl. körkép, dioráma stb.). A világkiállítások spektákulum-jellege. A fotográfiai eljárások hatása a kép-felfogásra és a képzõmûvészetre (pl. Muybridge, Nadar stb.). A vizuális ingerek fokozódása és a kép közegének változásai (pl. plakát, képes újságok, fotóreprodukciók stb.). Az új mûfajok formai sajátosságai, a populáris kultúra hatása a mûvészetre. Szöveg és kép szorosabb kapcsolata (pl. illusztráció, plakát, hirdetés, képeslap, karikatúra stb.).